Külföldi munkavállalók Kelet-Szlovákiában

A Szlovákiába letelepedett külföldi cégek, illetve belföldi középvállalkozók gyakran minimálbért kínálnak, ezek a feltételek pedig nem vonzóak a hazai munkanélküliek számára.

Az állami támogatással létrejött munkahelyek egy részét csak a harmadik világból, illetve Ukrajnából érkező bevándorlókkal tudják megtölteni. E tendencia legutóbbi ékes példája egy Kelet-szlovákiai kisvárosban létesült varroda, ahová ukrán varrónőket kellett toborozni, miután a helyi munkanélküliek minimális érdeklődést tanúsítottak. A munkáltatók gyakran fordulnak segítségért a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szlovákiai képviseletéhez.

„Egyes becslések szerint jelenleg mintegy 220 ezer szlovák állampolgár dolgozik nyugaton, miközben a hazánkban állást vállaló külföldiek aránya nem éri el a 0,5 százalékot, ami jóval az európai uniós átlag alatt marad. Az államnak a jelenlegi időszakban inkább emberekben, mintsem munkahelyekben kellene gondolkodnia, azaz meg kellene fontolniuk, kik számára perspektivikusak az újonnan létesített munkahelyek” – állítja Zuzana Vartáľová, az IOM szlovákiai igazgatója, aki szerint a legnagyobb munkanélküliséggel küzdő járásokban is gondot okoz a rendelkezésre álló munkahelyek betöltése. „Ezekben az esetekben a munkaképes roma lakosságra sem lehet számítani. Aki ugyanis közülük dolgozni akart, mára már elhelyezkedett a nyugati országokban, elsősorban Írorszában és Nagy-Britanniában. Döntésüket nem csak a kedvezőbb anyagi feltételek befolyásolták, hanem az a tény is, hogy Kelet-Szlovákiában származásuk miatt sokáig nem sikerült állást szerezniük” – véli az IOM igazgatónője. A migrációs szervezet szakemberei a héten Kassán és Eperjesen találkoztak a régió munkáltatóinak képviselőivel, akik megerősítették a szervezet becsléseit. Az IOM illetékesei szerint a hazai munkanélküliek kevésbé rugalmasak a külföldi munkavállalóknál, például akkor sem hajlandóak más régiókban állást vállalni, ha a munkáltató szolgálati lakást, ingyenes közlekedést, illetve egyéb juttatásokat ígér. A nagyobb vállalatok – például a kassai US Steel – viszont húzódoznak a harmadik világból érkező bevándorlók foglalkoztatásától, mivel tartanak az ezzel járó hosszadalmas adminisztratív procedúrától.

„Minden igyekezetünk ellenére máig nem sikerült pontos adatokat szereznünk arra vonatkozóan, hány külföldi, elsősorban harmadik világbeli munkavállaló helyezkedett el Kelet-Szlovákiában. A járási munkahivatalok adatait eddig senki sem összesítette. A hozzánk forduló külföldi érdeklődők többsége hazájában már megszerezte a szükséges képesítést, csupán annak legalizációja terén kérik a segítségünket. A sofőröktől a pincéreken át a számítástechnikai szakemberekig sokan fordulnak hozzánk útbaigazításért” - mondta Zuzana Bargerová, az IOM kassai információs irodájának vezetője. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a tavaly májusban nyílt kassai irodára valóban nagy szükség volt, a különböző átképző, illetve nyelvi kurzusokra például egy év alatt 33 bevándorló jelentkezett, közülük 19-en végezték el sikeresen a kurzusokat. A növekvő igényeket jelzi, hogy nyár óta további 30 érdeklődő jelentkezett náluk ez ügyben a harmadik világ országaiból.