Kukoricanapot tartottak Lakszakállason

Lakszakállas. Az Agromarkt Kft. és a Lakszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezet fajtakísérletek megtekintésével egybekötött kukoricanapot tartott szeptember 23-án.

A bevezetőben Lelkes Péter, a szövetkezet elnöke egyebek között azt vázolta, milyen szerepet tölt be a kukorica termesztése a szövetkezet gazdálkodásában. Szántóföld-területük egyharmadán termesztenek kukoricát, idén már 1800 hektáron, és 7-8 tonnás hektárhozamokra számítanak. Az előző négy évre visszatekintve a szövetkezetnek a kukoricaeladásból származó bevétele 9-40 millió korona között mozgott, miközben az egész növénytermesztésből 55-90 millió korona bevételt könyvelhettek el. Ez a szövetkezet összbevételének nem egész 20 százaléka.

„Viszonylag kevés terményt értékesítünk közvetlenül, inkább tej, hús, liszt formájában dobjuk piacra” – magyarázta az elnök. A lakszakállasi szövetkezetben jelenleg 20 ezer sertést és 3600 szarvasmarhát tenyésztenek. Lelkes Péter elárulta, tavaly hektáronként mintegy 6000 korona hasznot hozott számukra a kukorica, mert – bár a hozamok alig haladták meg a hat tonnát – átlagosan 4000 koronás tonnánkénti áron sikerült értékesítetniük a terményt.

Az idei felvásárlási árak tekintetében nem túl optimista a szakember. „Ha abból indulunk ki, hogy Csehországban a Magyarországról származó kukorica tonnáját a szállítási költségeket is beleszámítva 3800 szlovák koronának megfelelő összegért kínálják, nem lehetünk nagyon bizakodóak” – mondta.

Belucz János, az Agromarkt képviselője emlékeztetett arra, hogy a tavalyi rendkívül száraz és átlagon felüli meleg időjárással szemben idén jóval több volt a csapadék, ami kedvezett a kukorica fejlődésének. „Míg tavaly körzetünkben csupán 352 milliméter csapadék hullott, addig idén már mostanáig 453 milliméter – mutatott rá. – Mint a sokéves tapasztalatok mutatják, közvetlen összefüggés van a terméshozamok és a csapadékmenynyiség között.”

Úgy tűnik, idén a gazdálkodók jóval nagyobb összegeket költenek majd a szárításra, hiszen tavaly a betakarításkor a kukoricaszem nedvességtartalma alig haladta meg a 15 százalékot, s két héttel az idei betakarítás előtt még mindig 45-55 százalék közti nedvességtartalmat mértek a szakemberek.

Dobos László, a mezőgazdasági minisztérium osztályvezetője arról ugyan még nem tudott beszámolni, milyen kritériumok vonatkoznak majd a kukorica intervenciós felvásárlására, ám a búza esetében több fontos dologra felhívta a jelenlévők figyelmét. Mindenekelőtt arra, hogy az uniós követelmények szerint az intervenciós felvásárlásra szánt búzának az úgynevezett zöldindexét is vizsgálják. Ez a mutató a sikér minőségét határozza meg. Szlovákiában csupán öt olyan, nemzetközileg elismert, bizonylattal is rendelkező laboratórium található, amely képes mérni ezt az értéket. Az osztályvezető rámutatott arra is, hogy a közraktárakban tárolt gabonát a kiraktározást követően szintén felkínálhatják a termelők intervenciós felvásárlásra. Itt az jelenthet gondot, hogy a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség (PPA) csupán harminc nappal a beraktározást követően fizet a terményért. Kérdésre válaszolva Dobos László elmondta, várhatóan december elejétől kezdik kifizetni az EU-s alapokból származó támogatást. „Az idén a mezőgazdászok összesen mintegy 4500 korona hektáronkénti támogatásra számíthatnak, amelyből eddig 1650 koronát kaptak meg” – tette hozzá.

Az egybegyűltek a kísérleti parcellákon 14 kukoricahibridet tekinthettek meg, és eszmecserét folytathattak a vetőmag- és vegyszerforgalmazó cégek képviselőivel is.