Komoly kihívások előtt állnak a gazdák

Királyrév-mezőgazdasági konferencia
Királyrév |

Királyrévben tartotta éves konferenciáját a Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (RPPK) galántai szervezete. A rendezvény résztvevői tapasztalatot cserélhettek és szakmai előadásokat hallhattak a mezőgazdaság aktuális helyzetéről.

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) olyan nem állami, közjogi és önkormányzati feladatokat ellátó szervezet, amelynek feladata, hogy tagjainak közös jogi érdekeit érvényesítse a gazdaság- és szociálpolitika kialakításában. A kamara feladatait regionális szervezetek végzik. 

Köszönet az alapítóknak

A galántai járási kamarának összesen 137 tagja van, amely szeptember 30-án tartotta konferenciáját a királyrévi kultúrházban. Borovszký László, a járási szervezet igazgatója köszöntőjében kiemelte, harminc évvel ezelőtt jött létre a szervezet, melynek alapító tagjai közül néhányan jelen voltak. „Hatalmas köszönet illeti őket. Kétségkívül elmondhatjuk, hogy a galántai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara a kezdetektől aktívan és sikeresen végzi a munkáját tagjainak érdekképviseletében, az aktuális tudnivalók átadásában és a tanácsadásban” – hangsúlyozta az igazgató. Miután Királyrév polgármestere, Agócs Gergely is köszöntötte a konferencia résztvevőit, Horváth Péter, a járási kamara elnöke vette át a szót, aki arról beszélt, most, hogy a gazdák lassan számot vetnek az idei termésről, valószínűleg mindnyájan egyetértenek abban, hogy egy speciális szezont tudhatnak maguk után. „A két évig tartó járvány után úgy éreztük, fellélegezhetünk, reménnyel telve kezdtünk neki az évnek, ám a téli csapadék mennyisége elmaradt az átlagostól. Akkor még nem tudtuk, hogy az évszázad legszárazabb éve következik. Sajnos vannak olyan gazdák, akik nem tudják folytatni a tevékenységüket, főleg a homokos, kavicsos földterületeken gazdálkodók között. Mindegyik termény esetében elmondhatjuk, hogy a hektárhozam elmarad az átlagostól, a gyümölcs- és zöldségtermelők azonban azt a kérdést is feltehetik, érdemes-e egyáltalán dolgozniuk, hiszen a raktározási és egyéb költségek hatalmas emelkedése miatt nem tudják annyiért adni a termékeiket, amennyiért az üzletláncok polcain kínálják azokat” – fejtette ki Horváth Péter. Beszélt még az öntözőrendszerek fontosságáról és évek óta tartó elhanyagoltságukról, az állattenyésztés nehézségeiről, a szomszédos Ukrajnában dúló háború gazdasági következményeiről, az általános bizonytalanságról, a tervezhetetlenségről, a tanácstalanságról, amely a gazdákat sújtja. Úgy véli, sajnos a mezőgazdasági ágazatot is a politika határozza meg, és a négy éve készülő közös európai uniós tervek még mindig nem készültek el, nincs kézzelfogható irányelv, amihez a termelők igazodhatnának. Ahhoz, hogy fejleszteni lehessen az ágazatot, Horváth Péter szerint megfelelő vállalkozói környezet kellene.

A legfontosabb munka

A konferenciára a szervezők meghívták Emil Machot, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnökét, aki azonban egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni. Helyette Andrej Gajdoš, a kamara alelnöke szólt az egybegyűltekhez. Elsősorban köszönetet mondott a gazdáknak azért, amit az egész országért tesznek, vagyis élelmiszerrel látják el a lakosokat. Kifejtette, a koronavírus-járvány idején láthattuk, milyen fontos szerepük van a mezőgazdaságban dolgozóknak, hiszen a munkájukat online nem lehet elvégezni, az ápolókhoz hasonlóan az úgynevezett első vonalban dolgoztak ők is. Az alelnök azt is elmondta, mindig van mit javítani az ágazatban, a kamara legfontosabb szerepe, hogy mindig meghallgassa és segítse a tagjait. A klímaválsággal kapcsolatban hangsúlyozta, nem fog elmúlni, meg kell tanulni együtt élni vele és alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. A világban zajló eseményekre reagálva kifejtette, előfordulhat, hogy az Európai Unióban  élelmiszerhiány lesz, ezért nagyon fontos, hogy az Európai Bizottságban lévő képviselőknek legalább minimális szakmai tapasztalati legyenek a mezőgazdaság terén. 

Királyrév-mezőgazdasági konferencia

Bizonytalan jövőkép

A szakmai előadások és párbeszéd után a kamara jubilánsai díjakat vettek át a vezetőségtől, majd a konferencia résztvevői közös ebéden folytatták az eszmecserét.

A jelenlévők nagy része gabonatermesztéssel foglalkozó gazda. Egyikük, Kaprinay Zoltán, az ezer hektáron gazdálkodó vízkeleti Fyzokol kft. ügyvezetője. „A cég a sűrűn vetett gabonaféléken kívül napraforgót, repcét, cukorrépát, kukoricát termel. Korábban termesztettünk tönkölybúzát, de annyira felmentek az árak, hogy nincs iránta kereslet, inkább megveszik az emberek az olcsóbb búzalisztet. A sűrűn vetett gabonával szerencsénk volt, mert a tavaszi árpát még ősszel elvetettük, így jól fel tudta használni a téli nedvességet. A szárazság miatt a repcetermés az eddigi átlaghoz képest a felére csökkent. A cukorrépa vetésekor még nem voltunk biztosak a felvásárlás feltételeiben, de végül garantált áron el tudtuk adni a cukorgyárnak, így újra konkurenciaképessé vált a cukorrépa. A napraforgó biztató, a kukorica kevesebb lesz, mint máskor, de nem katasztrofálisan rossz. A növénytermesztésen kívül bértartásban hizlalunk szarvasmarhát, így a takarmánynövényeket is felhasználjuk” – mondta el Kaprinay Zoltán. Ami szerinte nehézséget okoz a gazdálkodásban, az a törvényi szabályozás állandó változtatása, vagyis mire megszoknak egy rendszert, mindig egy újabbhoz kell alkalmazkodni, ez egyre nehezebbé teszi a munkát. A másik tényező, ami miatt szerinte nem lehet konkurenciaképes a régióban termelt gabona, az ukrán behozatal. A Szlovákiában tilos növényvédő szereket Ukrajnában megengedett használni, így silányabb minőségű, olcsóbb termékek kerülnek a szlovákiai boltok polcaira, amelyekkel nem tudnak konkurálni a helyi termelők. Ebben a helyzetben véleménye szerint nehéz a tervezés, csak minimális befektetésre van mód, a hosszú távú befektetés bizonytalan. 

Czirák Péter a 30 éve alapított, galántai székhelyű Biolife családi vállalkozás igazgatója a második generációt képviseli a cégben. „Mezőgazdasági gépek értékesítésével, szervizelésével és alkatrészellátással foglalkozunk. Igyekszünk olyan gépeket kínálni az ügyfeleknek, amelyekben mi is hiszünk, és úgy látjuk, hogy a jó minőség végett van értelme beruházni ezekre. A gépek forgalmazása mellett Oroszváron 3600 hektáron gazdálkodunk, valamint a betakarított gabona raktározásával, tisztításával, szárításával foglalkozunk a galántai testvércégünkben. Hetvenezer tonna kapacitással működünk, a régió gazdáinak nyújtunk szolgáltatást, vagyis a learatott gabonát 4-6 hónapig raktározhatják nálunk megfelelő körülmények között. Teljesen egyetértek az elhangzottakkal, ugyanis nagyon komoly kihívások előtt állunk, ami az energiaárakat és az olcsó gabonaimportot illeti, ezzel országos szinten kellene foglalkozni, mindnyájan szenvedünk a jelenlegi helyzetben” – zárta Czirák Péter.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!