Komáromi elkerülőút: nincs jó megoldás

Két variáns – két petíció 

A bevezetőben Szabó Ingrid, a városi hivatal fejlesztési főosztályának vezetője elmondta, jelenleg két nyomvonal-variáns létezik, a nagyobb ívű, A változat Gadóc városrészt, a kisebb ívben meghúzott B variáns a Holt-Vágot érinti. Mindkét változat ellen petícióban tiltakoznak a polgárok. Nyitra megye és a város jelenlegi területrendezési tervében is a B variáns szerepel. Ha bármilyen változtatási javaslat merülne fel, ahhoz először is új hatástanulmányokat kell kidolgozni, azt egyeztetni kell a hivatalos szervekkel, a szaktárcával, majd módosítani kell Nyitra megye területrendezési tervét, és ezt követően kerülhet bele a város területrendezési tervébe. „A városnak viszont szüksége van kerülőútra, két elsőrendű út keresztezi egymást, és soha nincs olyan változat, ami mindenkinek tetszene” – tette hozzá. 

A fórumon felszólalt a hidat tervező Dopravoprojekt, a Nemzeti Autópálya-kezelő Társaság (Národná diaľničná spoločnosť), a Szlovák Útkezelő Vállalat (Slovenská správa ciest), a közlekedési minisztérium, az észak-déli főútvonal megvalósíthatósági tanulmányát kidolgozó HBH projektiroda, az Ineco – Gazdasági és Szociális Reformok Intézetének egy-egy képviselője, valamint Bastrnák Tibor parlamenti képviselő. 

Az új híd és a forgalom 

Tatiana Blanárová, a HBH képviselője a városon jelenleg áthaladó forgalmat elemezte, rámutatva, hogy naponta több mint 20 ezer jármű halad át Komáromon, ebből 18 százalék teherforgalom, amelynek jelentős része viszont a város áruellátását szolgálja, vagyis ez akkor is maradna, ha megépülne az elkerülőút. Kritikus pontokként a Dunaszerdahely és Ógyalla felőli kétsávos bevezető utakat, valamint a rosszul funkcionáló kereszteződéseket jelölte meg, míg a városban lévő négysávos utaknak megfelelő a kapacitásuk. Megjegyezte, magának az új hídnak a megépülése nem jelent különösebb forgalomnövekedést. Az elkerülőútra igazán akkor lesz szükség, ha egyszer elkészül a Nyitrát Komárommal összekötő gyorsforgalmi út. 

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"287217","attributes":{"alt":"","author":"A szerző felvétele","class":"media-image","height":"317","title":"A fórum résztvevői megtöltötték a Tiszti pavilon dísztermét ","typeof":"foaf:Image","width":"574"}}]]
Itt a lehetőség 

Juraj Valent, a közlekedésügyi minisztérium szaktanácsosa – aki júniusban már a városi önkormányzati ülésen is felvázolta a tárca érveit, és éles hangon bírálta a képviselőket, amiért elodázták a döntést – ezúttal is azt hangsúlyozta, hogy nehezen lehetne jobb és alkalmasabb nyomvonalat találni a rövidebb variánsnál, ami egyébként is szerepel a város jelenlegi területfejlesztési tervében. A minisztérium is ebből indult ki, amikor tavaly besorolta a megvalósítandó gyorsforgalmi utak közé az eredetileg Nagytapolcsány és Nyitra közé tervezett R8 meghosszabbítását egészen Komáromig. Bastrnák Tibor szerint Komáromnak nem lenne szabad elszalasztania ezt az esélyt, amikor végre megvan a szándék a szaktárca részéről, hogy ebben a térségben is épüljön gyorsforgalmi út, ami a kerülőúttal kötődne az új Duna-hídhoz. „Kerülőút nélkül viszont az R8-asnak sincs értelme, hiszen a megnövekedett forgalom megbénítaná a várost, amit senki sem szeretne” – tette hozzá. Ezúttal is hangsúlyozta, hogy a híd elhelyezése, valamint az elkerülőút nyomvonala is előzetes hatástanulmányok alapján, szakemberek javaslatára született, nem pedig politikai nyomásra. Az R8-as megvalósulása viszont – közvetve – politikai döntés függvénye, mégpedig az adósságfék feloldásáé. Az alkotmánytörvény módosítása a tegnap kezdődött parlamenti ülés programjában szerepel. Ha elfogadják, tovább növelheti hitelállományát az ország, és a pénzt főleg autópályák, utak építésére fordítanák. Ebből a keretből remélnek forrást az R8-as megépítésére is annak szorgalmazói. 

Nem csodaszer 

Ján Kovalčík, az INECO elemzője viszont arra mutatott rá, hogy a Nemzeti Autópálya-kezelő Társaságnak 70 tervezete van, amelyek megvalósításához 20 milliárd euróra lenne szükség, ezzel szemben évente mintegy 500 millió jut útépítésre (beleértve az uniós forrásokat). Véleménye szerint az R8-as Nyitra és Komárom közti szakasza nem tartozik a prioritások közé – hacsak politikai nyomásra nem változik a helyzet. Emlékeztetett viszont arra, hogy az R8-as első, Nagytapolcsány és Nyitra közti szakaszának építése máig nem kezdődött meg, pedig 10 éve a nagytapolcsányi származású Robert Fico kormányfő javaslatára tűzték célul megépítését. Ján Kovalčík megjegyezte: egy gyorsforgalmi út megléte fontos, de nem kizárólagos szempont az új, munkahelyteremtő beruházások letelepedése során – kivételt talán a nagy autógyárak jelentenek –, vagyis csupán az R8-astól Komárom se várhat sok új munkahelyet. 

Féltik a Holt-Vágot 

A vitában hozzászólók többsége támogatta az elkerülőút megépítését, abban viszont már eltértek a vélemények, hogy merre is vezessen. Konkrétnak mondható, de inkább laikus javaslattal csak Bósza János élt, aki szerint a hídhoz vezető utat Gútánál kellene az épülő R7-eshez csatolni, ezáltal nem lenne szükség elkerülőútra; csakhogy ehhez meg kellene változtatni az R7-es tervezett nyomvonalát. Egyes hozzászólók a Holt-Vág megmentését tartották prioritásnak, mások a városon áthaladó, várhatóan megnövekedő forgalom miatti aggályukat fejezték ki. Kissé hiányoltuk, hogy a petíciók kezdeményezői nem szólaltak fel a vitában. Elhangzott viszont, hogy nagyon rossz műszaki állapotban van a Komáromból kivezető Vág-híd is, amelyen nemrégiben 25 tonnás súlykorlátozást vezettek be; az jelentené az igazi közlekedési problémát, ha balesetveszély miatt lezárnák a járműforgalom elől. 

A fórum után nyilvánvalóvá vált, hogy nincs jó, csak rossz vagy kevésbé rossz megoldás. A városi képviselőknek a szeptemberi ülésen, a város új területrendezési tervének megvitatásakor határozniuk kell a kerülőút nyomvonaláról, figyelembe véve valamennyi szempontot. Az egyik hozzászóló körültekintő döntésre szólította fel őket.