Kölcsönt folyósít a kormány a gazdálkodóknak

ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS

Az egykori földművelésügyi államtitkár a köztársasági elnök által is jóváhagyott jogszabály kapcsán kifejtette: a jelenlegi helyzetben bármilyen segítséget értékelni kell, még ha az „nagy adag populizmussal tűzdelt, és szakmailag naiv is”.

„Országos szinten a terméshozam mintegy 20–25 százalékos csökkenésével lehet számolni, mégis azt kell mondanom, hogy az ország északi részének gazdálkodói átlagos évet zárnak majd – közölte Csicsai. – Rosszabb a helyzet a déli régiókban; a Csallóközben, illetve a Mátyusföldön a terméskiesés helyenként akár 50 százalékos is lehet. Az aszály valójában 2011 őszétől tart, és több mezőgazdasági üzemet, gazdálkodót sodort vészhelyzetbe. A gabonaárak az egekbe szöktek, ami közvetlenül a kenyér árának növekedésében csapódik majd le. Kritikus helyzetbe kerül az állattenyésztési ágazat is; míg a takarmányárak szorosan követik az élelmiszer-gabona árának növekedését, a tej- és hústermékek felvásárlási ára alig mozdul. Ha nem találunk megoldást ennek az egyenlőtlenségnek a kiküszöbölésére, az év végéig újabb tenyészetek szűnhetnek meg, ami a hazai termékek számának további csökkenéséhez vezet.”

A Radičová-kormány idején árvizek, illetve a talajvíz szintjének emelkedése tizedelte a termést, kiváltképp az ország déli részében. A gazdálkodók körében nagy visszhangot váltott ki a keletkezett károk alulminősítése, illetve azok helyenként elenyésző mértékű kompenzációja. A szakpolitikus úgy véli, nem lehet párhuzamot vonni az akkori támogatási rendszer, illetve a Fico-kormány által kidolgozott koncepció között.

„Míg a Radičová-kormány vissza nem térítendő támogatással igyekezett orvosolni a helyzetet, a szóban forgó jogszabály rövid futamidejű, alacsony kamatú kölcsönt kínál a gazdálkodóknak. Egyik hiányossága, hogy a termelők a keletkezett kár nagyságától függetlenül legfeljebb 7500 eurós kölcsönhöz juthatnak; a másik, hogy ezt 2013 végéig vissza kell fizetniük. Sajnálatosnak tartom, hogy a törvényjavaslat kidolgozása során az illetékes szaktárca nem mutatott hajlandóságot a futamidő meghosszabbítására. Illúzió azt hinni, hogy ha az egyik évben mondjuk 50 százalékos hozamkiesés mutatkozik, a másik évben megterem legalább az átlag és az a többlet, amelynek értékesítéséből visszafizethető a kölcsön. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdálkodóknak a klímaváltozás miatt akár két-három egymást követő évben is a terméshozam csökkenésével kell számolniuk” – tette hozzá a szakpolitikus.

Csicsai szerint a problémát hosszú távon az öntözőcsatorna-rendszer korszerűsítése, illetve a bősi vízi erőmű felvízcsatornájának öntözési célokra használása jelentené. Bár az állam rendelkezik hidromeliorációs üzemmel, öntözőrendszere mára teljesen elavult, energetikai szempontból költséges, ráadásul az egészségre káros anyagokat tartalmaz. (la)