Kőangyalok vigyázzák a vidéket

Rárósmulyad (Muľa)

A természeti szépségek mellett igen figyelemreméltó a térség építészeti öröksége is, például itt áll a történelmi Magyarország területén felépített első vasbeton szerkezetű templom, Rárósmulyad község büszkesége.

Egy kis helytörténet

Rárósmulyad első írásos említése a középkorból való, amikor még két településből állt, Rárós és Mulyad községből, amelyekhez még a kisebb-nagyobb környékbeli puszták is tartoztak. Például az a Ráróspuszta, ahol a régi krónikák szerint még a török épített kőhidat, melynek helyén 1907-ben vashíd épült, amelyet 1944-ben felrobbantottak a visszavonuló német csapatok. Csak alig néhány éve adták itt át az Ipolyon átívelő egyik legszebb kőhidat, amelyet Madách hídnak neveztek el. A kisközségben még ma is sok a viszonylag jó állapotú, még a 20. század első harmadában épült jellegzetes nógrádi parasztház. A falu büszkesége azonban a Bussa felé vezető úton, a falu végén álló vasbeton szerkezetű római katolikus templom. Ennek építéséről már a Borovszky Samu szerkesztésében a 20. század elején megjelent híres megyei monográfia is megemlékezik, amely „magyar stilben” építettnek nevezi a templomot. A látogató meggyőződhet róla, nem téved a régi monográfia, a templom a magyar szecesszió sajátságos jegyeit hordozza.

A Kőrfyek dominiuma

Elég ritka jelenség volt már a 20. század elején is, hogy egy nemesi vagy grófi család ekkora templomot építtessen, amely természetesen végső nyughelyeként is szolgál az alapító és családtagjai számára. Rárósmulyad templomát gróf Kőrfy Rudolf alapítványából építették, Medgyaszay István tervei szerint, a bejárat mellett lévő tábla felirata szerint Baró Pittel A. Vállalatában. Gróf Kőrfy Rudolf még 1906-ban elhunyt, és 120 ezer aranykoronát hagyományozott a templom építésére. A tervek 1908-ra készültek el, és még ugyanebben az évben elkezdték a kivitelezést is az akkoriban még szokatlan technológiával, monolit öntésű vasbeton szerkezet megépítésével. Korábban még sehol nem próbált merész újításokat alkalmaztak. Amikor 1910-ben felszentelték, ez volt az akkori Magyarország első vasbeton szerkezetű temploma. A tervezőt, Medgyaszay Istvánt a rárósmulyadi templom építésekor az erdélyi kőrösfői templom ihlette meg, ennek mintájára épült a rendkívül szép, egyszerre robusztus, mégis könnyednek tűnő, díszes kivitelezésű torony. Az egész épület nyolcszög alaprajzú, kintről szecessziós stílusú szekkó festmények díszítik, tetején, a szögek találkozásában pedig egyszerre félelmetes és szép, szinte komor kerubok, Sidló Ferenc alkotásai figyelik, őrzik a vidéket. Megépítésekor azt írták erről a templomról, hogy egyszerre „meghökkentő, tekintélyt parancsoló, népies, meseszerű és formabontó”. Az oltár alatti kriptában nyugszik a templom alapítványtévője, Kőrfy Rudolf, valamint nővére és szülei. A rárósmulyadi római katolikus templom védőszentje magyarországi Szent Erzsébet, a szegények istápolója.

Működő szakrális hely

Rárósmulyad vasbeton temploma a római katolikus híveket szolgálja, a kis lélekszámú település erejéhez képest mintaszerűen rendben tartja az érdekes, egyedülálló és lenyűgözően szép épületet. A közelmúltban pályázati forrásokból elkezdődött a kupola szögleteinél álló hatalmas kerubszobrok restaurálása is. Aki kerékpárral, autóval, gyalog vagy bármi más módon erre jár, ne hagyja ki a rárósmulyadi vasbeton szerkezetű római katolikus templom megtekintését.