Kitisztították a Csilizpatak környékét

A BROZ természetvédelmi egyesület 2010-ben kezdte meg a revitalizáció előkészítését, három évvel később megkezdődhetett a munka. „Természetvédelem kotrógépekkel” – jellemezte korábban a munkálatokat Katarína Truhárska projektmenedzser. A Duna egyik mellékága a korábbi mező- és vízgazdálkodási beruházások miatt majdnem kiszáradt. A mintegy nyolcszázezer euró összköltségű projekt keretében kitisztították, mélyítették és kiszélesítették a Csilizpatak medrét, kitakarították a partját, lebontatták a használaton kívüli vízgazdálkodási épületeket és zsilipet is építettek. A Környezetvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint Bőstől Csicsóig több mint ötszáz hektár lápos területet, százhektárnyi rétet és százötvenöt hektár nádast revitalizáltak a természetvédők. A munka nagy részét uniós támogatásból és az állam hozzájárulásából finanszírozták. „Örülök, hogy három évtized után újra visszatérhet az élet a Csilizpatak vizébe. A lakosok pihenhetnek, túrázhatnak, halászhatnak a patak partján, amelyhez több kerékpárút is vezet” – nyilatkozta Solymos László, aki a környezetvédelem és az egészséges életmód szempontjából is fontosnak értékelte a beruházást. Katarína Tuhárska közölte, zsilipet építettek oda, ahol két vízmentesítő kanális keresztezte a patakot. „A vízgazdálkodási építmények lehetővé teszik, hogy a Csilizpatak a kanális alatt átfolyó vize táplálhassa a száraz területeket” – magyarázta Tuhárska. A környezetvédőkön kívül a pozsonyi Comenius Egyetem Környezetvédelmi Kara és a minisztérium szakosztálya is bekapcsolódott a munkálatokba, amelyeknek egyik célja, hogy megóvják az északi pocok egyedülálló élőhelyét.

A Csilizpatak a Duna-delta részeként mintegy 33 kilométer hosszan átszelte a Csallóközt Csölösztőtől Csicsóig. Az árvízvédelmi tevékenység miatt a tizenhetedik századtól folyamatosan rövidült a folyam. A múlt században elvégzett vízgazdálkodási munkálatok miatt a Csilizpatak közel kétharmada kiszáradt.