Kiszorítanák a magyarokat a megyei közgyűlésből

Arról, hogy miként szeretnék orvosolni ezt az állapotot és eleget tenni a polgárok akaratának, szó sem esett a határozatban, ezért a megyei MKP-frakció kivonult az ülésről.

A cél, hogy kevesebb magyar képviselő kerüljön be
A közgyűlésben többségben lévő szlovák képviselők 2008 júniusában rajzolták át a választási körzeteket. Két választási körzetre osztották az Érsekújvári járást úgy, hogy a Kürttől északra húzódó érsekújvári körzetben esélye sincs az MKP jelöltjeinek a mandátumszerzésre.

Ráadásul a 2008-as népességi mutatókra hivatkozva a 2009-es választásokra vonatkozóan 52-ről 54-re emelték a megyei képviselők számát, plusz egy-egy mandátumot kapott a Nyitrai és a Nagytapolcsányi járás. Józan mérlegelés szerint a tavaly létrehozott párkányi választási körzetből 3 MKP-jelölt kerülhet be, a 85 százalékban szlovák lakosságú érsekújvári körzetből egy sem. Így amíg nyolc éve az Érsekújvári járásnak 11 MKP-s megyei képviselője volt, négy éve pedig öt, a mostani feltételek mellett csak háromra van esély.

Az MKP megyei képviselői petíciót indítottak, amelyben az eredeti, egységes körzet visszaállítását követelik, és azt, hogy a mandátumok elosztásánál a statisztikai hivatal idei adatait vegyék figyelembe. Csaknem 6 ezer aláírást gyűjtöttek össze, az íveket március végén adták le a megyei hivatalban. A hivatal köteles az ügyben határozati javaslatot kidolgozni a megyegyűlés számára, de abban csak az szerepel, hogy tudomásul veszik a petícióban megfogalmazott lakossági aggályokat.

Forró László, az MKP-frakció vezetője ezért új javaslatot terjesztett elő az ülésen, az eredeti választási körzet visszaállítását indítványozta. Eszerint Komáromban 8, Léván 9, Érsekújvárban 11, Nyitrán 13, Vágsellyén 4, Nagytapolcsányban 6, Aranyosmaróton pedig 3 lenne a mandátumok száma - ez a javaslat is figyelembe veszi a megyei szlovák koalíció elképzelését, vagyis hogy a nyitrai és a nagytapolcsányi körzetből plusz egy-egy képviselő lenne.

Kivonultak, de nem adják fel
Ennek ellenére a javaslat nem talált megértésre, még az Érsekújvári járásból delegált szlovák képviselők sem támogatták. Volt aki, a petíció lényegét sem fogta fel, Dušan Hatina (HZDS) azzal érvelt, hogy az egész nem érvényes, mert nem gyűjtötték össze a választásra jogosult polgárok 30 százalékának aláírását.
Hortai Éva (MKP) ugyan megmagyarázta, hogy ez csak akkor kötelező, ha népszavazás kiírását kezdeményezik, de ez sem a szlovák többség hozzáállását, sem a szavazás végkimenetelét nem befolyásolta. A jenlévő 44 képviselő közül 15-en voksoltak arra, hogy Forró László javaslatát egyáltalán szavazásra bocsássák, így a megyei hivatal által kidolgozott határozatot vette tudomásul a közgyűlés. A magyar képviselők kivonultak, de nem adják fel, tovább tárgyalnának a szlovák kollégákkal, elsősorban azokkal, akiket az Érsekújvári járásban választottak meg.

„A választó elégedetlen, de az az ő baja“
„Ezzel a határozattal azt mondták ki a megyei szlovák képviselők, rendben, tudomásul vettük, hogy a választóink elégedetlenek, de ez az ő bajuk. Ilyen arrogáns hozzáállást nem engedhetnek meg maguknak kis híján 6 ezer emberrel szemben, arról nem is beszélve, hogy leplezetlenül szlovákokra és magyarokra osztják a választókat“ - mondta Forró László.

„Van még időnk új határozati javaslat előterjesztésére, hiszen a törvény alapján a választások előtt hatvanöt nappal még változtathatunk a feltételeken. Remélem, addig sikerül meggyőznünk a szlovák kollégákat, hogy nem volt tisztességes menet közben változtatni. A választók érdeke nem ezt kívánja.“