Kisnagy iskola Királyrévben

A Királyrévi Alapiskola épületének egy része régebben épült, mint a község temploma. A belsején azonban ez nem látszik meg, tiszta, gyerekrajzokkal díszített folyosók, takaros osztálytermek, modern berendezés. “Az anyagi és a műszaki háttér is megvan, már csak gyereket kellene találni” - jegyzi meg Papp Zsuzsanna igazgatónő.

A kisnagy iskola

“Mindkét osztályban van interaktív tábla, ezen kívül egy számítógépes helyiségünk, saját konyhánk és ebédlőnk és napközink is van” - mutatja a kisiskola osztályait Papp Zsuzsanna. Hozzáteszi, az iskola minden szempontból megfelel a kor követelményeinek és a higiéniai előírásoknak. Háromnegyed nyolckor becsengetnek, a négy évfolyamban, két osztályban kezdődik a tanítás. Jelenleg tizenöt diák látogatja az alapiskolát, ők két összevont osztályban tanulnak. Az elsősök a másodikosokkal, a harmadikosok a negyedikesekkel egy osztályban várják a pedagógust. Az igazgatónő elmondta, hogy Királyrévben átlagosan négy gyerek szokott járni egy évfolyamba. “Voltunk már többen is, tavaly például hatan iratkoztak be elsőbe. Nagyon örültünk nekik, de gond lesz pótolni a létszámot, amikor elballagnak” - folytatta az igazgatónő.

Teltházas óvoda, két ballagó

A mintegy ezerkétszáz lakosú községben tavaly az óvodát is látványosan felújították, szeptembertől már huszonkét gyereket várnak. Az óvodában együtt vannak a magyar és a szlovák gyerekek, a kisdiákok az alapiskolában kamatoztathatják a közös játékban elsajátított nyelvtudást. “A gyerekek természetesebben beszélnek szlovákul, hiszen már nem ismeretlen számukra a nyelv. A szlovák szülők nem adják magyar iskolába a gyerekeket” - magyarázza Papp Zsuzsanna. Ritkán ugyan, de az is előfordul, hogy már elsőtől a környékbeli teljes szervezettségű iskolákba íratják a királyrévi csemetéket. Zsigárdról iskolabusz érkezik Királyrévbe, a hozzá tartozó Úrföldre, valamint Alsóhatárra. Az igazgatónő és Agócs Gergely polgármester is egyetértenek abban, hogy ez a szülő döntése, mindenki más okból dönt a beiratkozásnál. Van, hogy a munkahely a döntő, vagy a korábbi tapasztalat, esetleg a kényelem. “Ezt mi nem tudjuk befolyásolni, ami bennünket illet, maximálisan igyekszünk mindent teljesíteni” - mondta Papp Zsuzsanna. Az igazgató azonban rámutat arra, hogy ha a gyereket hat évesen kiragadják a közegéből, utána kicsit - akár kimondatlanul is -, de kilóg az otthoni közegből, a baráti társaságból.

Matematika és olvasás

A kicsik olvasással kezdenek pénteken, a nagyobbaknál matematika az első óra. A többségnek ez a kedvenc tantárgya, mások az olvasást és a testnevelést szeretik. A közös nevező azonban a királyrévi iskola, ahova mindannyian szívesen járnak. Az igazgatónő szerint ez a légkörnek is köszönhető, számos programon vesznek részt a gyerekekkel, a szülőkkel is napi kapcsolatban vannak. Pályázaton elnyert támogatásból színházba, várlátogatásra, vagy csónaktúrára mennek, a negyedikesek természetiskolában voltak a Nádszegi Alapiskola diákjaival közösen. A kisiskolából kikerülve jól teljesítenek a matematika versenyeken a királyrévi diákok.

A költségek ötöde

A csökkenő létszám ellenére bizakodó az iskola és a falu vezetése.

“Ha nem hangoztatjuk, akkor is gyakori beszédtéma, hogy meddig marad meg az iskola. A falu vezetése támogat bennünket, hogy a végsőkig elmenjünk” - véli Papp Zsuzsanna.

Hogy mit jelent a végső létszám, azt senki nem tudja. Jelenleg két délelőttös és egy napközis pedagógus tanít az iskolában. A diáklétszám alapján kapott juttatás azonban a bérekre sem elég. “A fenntartásról nem is beszélve. A fennmaradó részt az önkormányzatnak kell pótolni, ez anyagilag nagyon megterhelő” - közölte Agócs. A félmilliós költségvetésű falu büdzséjének ötödét fordítja évente az iskolára.

Van amit nem lehet pénzben kimutatni, ez az összetartás, a közvetlenség, ahogy a pedagógus beszél a szülővel, vagy a gyerek a tanítóval. A kis közösségben mindenkire jut idő, mindenkit meghallgatnak és a széles folyosón sem ütköznek egymásba a gyerekek. Királyrévben minden adott ahhoz, hogy még évtizedekig működjön az iskola - csak gyerek kell hozzá.