Kisközség az EU kapujában

Zsór. Míg más települések vezetői a napokban megnyílt első strukturális alapban rejlő lehetőségekről elmélkednek, addig vannak falvak, amelyeknek azon kell igyekezniük, hogy legalább a legalapvetőbb szolgáltatásokat biztosíthassák. Ebben a helyzetben van Zsór is, mely az előző választási időszakban felhalmozott adóságokat nyögi. Mint azt Csizmadia Zoltán, a falu 2002-ben megválasztott polgármestere elmondta, a százötven lakosú gömöri településnek legfőbb gondja az, hogy végre megszabaduljanak tartozásaiktól. ĺgy ugyanis nem sok esélyük van rá, hogy a sorra hozzáférhetővé váló uniós alapokból meríthessenek, mivel a szükséges önrészt nem lesznek képesek előteremteni, s ugyebár egy olyan falu, melynek tartozásai vannak, a bankok szemében sem igazán hitelképes.

A polgármestertől megtudtuk, hogy korábban a falu tetemes tartozást halmozott fel. A polgármester és a zsóri vezetés, hogy eleget tegyen a törvényből adódó kötelezettségének, több takarékossági intézkedést is foganatosított. Úgy néz ki, hogy a jó hírnéven esett csorbát sikerül lassan kiköszörülni. A szolgáltatókkal közösen kidolgoztak egy tervet, amely alapján törlesztik adósságaikat. Csizmadia Zoltán szerint most a legégetőbb feladat, hogy helyrehozzanak egy korábbi „lakosságcserét”. Néhány évvel ezelőtt, a gázvezeték építése során a falu egy része mintegy 45 lakossal a szomszédos Otrokocs részévé vált. Ezek az emberek, bár Zsórban laknak, mégis otrokocsi polgárok. Ez az állapot jócskán megnehezíti az érintett lakosok életét. A megoldás nem tűnik egyszerűnek, és főképp nem olcsónak, a polgármester mégis optimista. Ha sikerül ezt az ügyet lezárniuk, és tartozásaikat kifizetniük, végre teljes egészében a kínálkozó új lehetőségekre összpontosíthatnak. Mint mondta, a lakosokat csak a végeredmény érdekli, és ez így is van rendjén.