Kinek kell kiköltöznie?

Élettársam szülői házában lakunk, melyben tulajdonrészt örökölt édesapja halála után, 1/3 részben. A másik két örökös az élettársam anyja és bátyja. A ház egy nagy főépületből áll, ahol az özvegy és a báty lakik, és egy kisebb melléképületből, ahol mi lakunk az élettársammal és két kiskorú gyermekünkkel. Egy 10 éve megkötött hitelszerződés miatt élettársamnak közel 8 millós adóssága van, amiért a fizetéséből havi 33%-ot vonnak le, és meg van terhelve a családi ház rá eső része is. A napokban a végrehajtó levelet küldött a tulajdonosoknak, hogy végrehajtás alá került az ingatlan ránk eső része és az adósnak ki kell költöznie. A kiköltözés csak az élettársamra mint adósra vonatkozik? Az élettársam bátyja az anyjával maradhat az ő részükben? Ha elárverezik a házat, de az értékesítésből befolyt összeg kevesebb, mint a tartozás, akkor a párom fizetését továbbra is levonják?

Először is szeretném felhívni olvasónk figyelmét egy fontos részletre: ha több tulajdonostárs közös tulajdonában áll az ingatlan, minden tulajdonostárs csak a saját tulajdonrésze felett rendelkezik. A tulajdonrész a teljes ingatlan százalékban vagy törtszámnévben (pl. harmad) kifejezett arányos része („ideális” rész), nem pedig az ingatlant épületrészekre vagy helyiségekre felosztó része, még ha ez területben arányos lenne is a tulajdonostárs hányadával. Így olvasónk élettársa tulajdonostársként az egész ingatlan 1/3-ával rendelkezik, feltéve, ha a tulajdonostársak már előzőleg nem szüntették meg a közös tulajdont és nem osztották fel az ingatlant egymás között írásos megállapodás alapján. Reálisan felosztani csak olyan ingatlant lehet, melyből teljes értékű új ingatlanok keletkeznek – nem tartozik ezek közé pl. a nyári konyha, a Polgári Törvénykönyv (PT) 121. paragrafusa szerinti gazdasági épületek vagy a garázs (príslušenstvo). A végrehajtó csak az adós tulajdonrészét teheti pénzzé. A többi tulajdonostárs tulajdonrészére nem terjedhet ki a végrehajtás, ha nem lettek ők is kötelezettek pl. az adós kezeseként vagy az adósság átvállalása révén. A 233/1995-ös, a bírósági végrehajtókról és a végrehajtásról szóló törvény 166. paragrafusa értelmében az ingatlanban való tulajdonrész eladására az ingatlaneladás szabályai vonatkoznak. A végrehajtási eljárásban árverésen értékesítik az ingatlant, ill. a benne levő tulajdonrészt. A tulajdonostársak megelőzhetik az árverést, ha kifizetik a végrehajtónak az elárverezendő tulajdonrész értékét, melyet szakértő becsül fel. Olvasónk élettársának bátyját és édesanyját nem tehetik ki a házból – ha nem váltak ők is fizetésképtelen kötelezetté. Ha az 1/3 tulajdonrészt egy harmadik személy szerzi meg, az új tulajdonostárs kisebbségben marad, így maga nem dönthet a melléképületben lakók kilakoltatásáról. Csak ha már reálisan felosztották az ingatlant a PT 141., illetve 142. paragrafusa értelmében és az új tulajdonos a melléképület kizárólagos tulajdonosa lett – ami a kataszterben ellenőrizhető –, kezdhet hozzá a kilakoltatáshoz a PT 126. paragrafusa alapján. Végezetül, ha az árverés során befolyt összeg nem fedi a tartozás egészét és a végrehajtás költségeit, a végrehajtó további törvényes módszerekkel folytathatja az adósság behajtását, pl. az adós munkabére egy részének lefogásával.

Veszelei Viktória jogász