Kinek az érdeke a botrány?

A röplap súlyos vádakat fogalmaz meg több MKP-s politikus, de legfőképpen Basternák László volt polgármester, jelenlegi főellenőr személyével kapcsolatosan. Azt állítva egyebek között, hogy 40 millió koronás (1,62 millió euró) beruházás ténylegesen 27 millióba (896 ezer euró) került, a többit csak papíron kellett „kifaktúrázni”. Az „egy Gyallai”, ahogyan magát a röplap megfogalmazója nevezi, állítólag arra szerette volna figyelmeztetni a polgárokat, miért is fognak magas vízdíjat fizetni idén.

A város nem lehetett beruházó

A helyzet tisztázásához öt évet vissza kell menni az időben. Basternák László – aki abban az időben a polgármesteri tisztséget betöltötte – elmondta, 2004-ben a környezetvédelmi minisztériumnál sikeresen pályáztak a városi csatornahálózat bővítésére. Valamennyi szükséges engedélyt beszerezte a város, és lefolytatták a kivitelezőre vonatkozó közbeszerzési eljárást is. Még mielőtt azonban elkezdődhetett volna a beruházás, született egy kormányrendelet, amely az uniós szabályokhoz igazodva kimondta: kizárólag regionális vízművek lehetnek az ilyen jellegű uniós támogatások fogadói, önkormányzatok nem. „Két lehetőségünk volt, vagy a Nyugat-szlovákiai Vízművet, vagy a komáromi KOMVaK-ot – amely szintén regionális vízműként funkcionál – szólítjuk meg, legyen segítségünkre és vállalja a beruházó szerepét. Mi az utóbbit választottuk, tehát ez a társaság lett a beruházó, nem Ógyalla városa” – mondta Basternák László. Megkötötték a mandátumszerződést, de mielőtt egy kapavágást is elvégeztek volna, a környezetvédelmi minisztérium illetékesei a jogszabályoknak megfelelően még egyszer ellenőriztek minden dokumentumot, engedélyt, és pecséttel, aláírással igazolták: nincs akadálya a beruházás megkezdésének. A KOMVaK ennek megfelelően a város által korábban lefolytatott közbeszerzési eljárás győztesét bízta meg a kivitelezéssel. A beruházás 2006-ban befejeződött, üzembe is helyezték a művet, és a város – a mandátumszerződésnek megfelelően a leírások nagyságával megegyező éves bérleti díjat fizet a KOMVaK-nak. A csatornahálózat üzemeltetője pedig az ógyallai víz- és csatornaművek lett, amely már a korábban meglévő hálózatot is működtette.

Névtelen feljelentések

„Már a kivitelezés idején névtelen feljelentéseket tettek ellenem, hogy különböző számlákat írok alá – tájékoztatott Basterák László. – A nyomozást végző rendőröknek is csak azt mondhattam, nem a város a beruházó, tehát én ezzel kapcsolatban semmit nem is írhatok alá. Tudtommal az építkezés kivitelezése alatt több ellenőrzést is tartottak, de mindent rendben találtak. A kormányváltást követően viszont újabb névtelen levelek érkeztek a környezetvédelmi minisztériumhoz, a tárca pedig a közbeszerzési hivatalhoz fordult. Annak nyitrai kirendeltségén megállapították, hogy hiba történt, mivel a KOMVaK-nak újabb közbeszerzési pályázatotkellett volna kiírnia a kivitelező kiválasztására. A beruházás megkezdése előtt viszont erre senki nem figyelmeztetett, sőt, a környezetvédelmi minisztérium illetékesei akkor mindent rendben találtak, amit aláírásukkal, pecséttel igazoltak.”

A környezetvédelmi minisztérium a hibára hivatkozva elállt a KOMVaK-kal kötött támogatási szerződéstől és a már folyósított összeget is visszakövetelte tőlük. „Társaságunknak ezt követően hitelt kellett felvennie, hogy visszautalhassuk a pénzt és fizetni tudjon a kivitelezőnek” – mondta Cséplő Gábor, a társaság igazgatója, aki ugyancsak megdöbbentőnek tartja a történteket. Úgy véli, ezek után más, uniós pénzeket fogadó beruházók sem érezhetik magukat biztonságban, hiszen egyik állami hatóság felülbírálhatja a másikat és teljesen ellentmondó megállapításra juthat. „Természetesen nem hagyjuk ennyiben a dolgot, és jogi lépéseket tettünk az ügyben” – tette hozzá.

A testület határozott a hálózat megvásárlásáról

A KOMVaK ilyen feltételek mellett azonban a továbbiakban nem tudja és nem is akarja viselni azokat a terheket, amelyek a beruházásból rájuk szakadtak. Éppen ezért arra kérték a képviselő-testületet, a város vásárolja meg tőlük a csatornaművet. A májusi ülésükön a képviselők nagy többséggel ezt meg is szavazták. Egyben feladatul adták a helyi vízmű ügyvezetőjének és a városi hivatal gazdasági osztályvezetőjének, hogy a legközelebbi ülésen terjesszék elő a legmegfelelőbb hitelkonstrukciót, amelyet a bankok kínálnak. „A határozat szerint a vízművet nem a város, hanem a 100 százalékos városi tulajdonban lévő ógyallai víz- és csatornaművek vásárolná meg. Ennek az az előnye, hogy a társaság visszaigényelheti a hozzáadottérték-adót (DPH), ami esetünkben mintegy 232 ezer euró (7 millió korona), míg a város ezt nem tehetné meg, mert nem DPH-fizető” – magyarázta a főellenőr. Cséplő Gábor szerint a városnak nem származik kára abból, ha megveszi a művet, hiszen eddig bérleti díjat fizetett, ezentúl pedig hasonló összeget fordít a törlesztőrészletekre. A hitel törlesztését követően viszont már tulajdonában lesz a csatornahálózat.

Basternák László rendkívül inkorrekt dolognak tartja, hogy egyesek a víz és csatornadíj emelésével riogatják a polgárokat. „Ógyallán e két közüzemi díj a többi vízmű áraival összehasonlítva a középmezőnyben mozog. Egyesek tudatosan félrevezetik a polgárokat azt állítva hogy ha megvesszük a KOMVaK-tól a művet, felmegy az ár. Az árban ezentúl is csak az éves leírás mértékét lehet érvényesíteni, mint eddig” – tette hozzá.

Mindezek után már csak az a kérdés, kinek fűződik érdeke ahhoz, hogy nyugtalanságot keltsen a lakosok körében, éjszaka névtelen szórólapokat hordjon szét.