90 táncos, 4 generáció a színpadon Felsőszeliben

Ahogy a Mátyus Néptáncműhely szakmai vezetője, Domján Máté vallja, benne kell égnie a tűznek ahhoz, hogy azt másokban lángra tudja lobbantani. A XI. Felsőszeli Találkozó szombati gáláján ennek lehetett tanúja a közönség, amikor a néptáncműhely öt generációjából négynek a táncosai mutatták be műsorukat. A felsőszeli kultúrházban, ahogy az általában lenni szokott, megtelt a terem nézőkkel, elsősorban a fellépők családtagjaival, hozzátartozóival, több százan voltak kíváncsiak a produkcióra. 

A bevezetőben Lénárt Krisztina, a Széchenyi István Alapiskola és Óvoda pedagógusa arról beszélt, hogy a XI. Felsőszeli Találkozó a helyi értékek, hagyományok ápolása mellett alkalmat ad a magyar kultúra sokszínűségének bemutatására és a közösség erősítésére. 

„A Mátyus Néptáncműhely e törekvések egyik hű képviselője, évek óta együttműködik a Széchenyi István Alapiskolával és Óvodával, őrzi a magyar néptánc kincsét. Fellépései évről évre kiemelt élményt nyújtanak a közönség számára és fontosnak tartja a néptáncok átadását az új generációknak, jelentős szerepet vállal a fiatalok közösségi nevelésében és identitásuk erősítésében” 

– fogalmazott. Köszönetet mondott mindazoknak a szülőknek, iskolai alkalmazottaknak, családtagoknak, hozzátartozónak, akik segítik és támogatják a táncosok munkáját. 

A gálaműsor meghívott vendégeként jelen volt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, aki azzal kezdte ünnepi beszédét, hogy rég látott ekkora élettel teli kultúrházat, ami megerősíti abban a hitben, hogy erős a magyar közösség és biztató jövő vár rá. Három gondolatot osztott meg a jelenlévőkkel. Először is kifejtette, hogy a Magyar Szövetségre nem pártként tekint, hanem a nevében lévő szövetség szót és ezt a fogalmat a lehető legkomolyabban veszi. 

„Ezzel az üzenettel kell mindannyiunknak a szürke hétköznapokhoz és az olyan ünnepekhez is hozzáállnunk, mint a mai. Mert szövetséget kell kötnünk egymással, ahogy itt Felsőszeliben az oktatási intézmények a néptáncműhellyel szövetséget kötöttek. Mi, akiknek a közösségünk érdekképviselete és vezetése a szolgálatunk és feladatunk, akkor járunk el helyesen, ha ezt a szövetséget a helyiek között erősítjük: a szövetséget a vállalkozókkal, a néptáncosokkal, az önkormányzatokkal és a hagyományőrzőkkel” 

– hangsúlyozta hozzátéve, hogy erre esküdött fel és ezt szeretné a továbbiakban is folytatni. A további két gondolat egy-egy idézet volt. Az elsőt Csoóri Sándortól kölcsönözte: „a népdal a megíratlan idők lírai emlékezete.” Úgy fogalmazott, akik a színpadra lépnek, ezt az emlékezetet ápolják és adják át, ezért nem lehet elég hálás érte a közönség. A másik idézetet Szent Ágostontól vette Gubík László: „benned égnie kell annak, amit lángra akarsz lobbantani másokban.” Ehhez kívánt mindenkinek sok erőt, jó egészséget, és azt, hogy a tűz, amely a táncosokban és a helyi intézményvezetőkben van, erősen égjen, hogy mindenhol lángra tudják lobbantani.

A beszédek után szinte egybefüggő táncfolyam vette kezdetét a színpadon, amelyet csak néha szakított meg a Mátyus Néptáncműhely csoportjait kísérő Bendő zenekar játéka. Az óvodások Totyogók csoportján kívül négy csoport lépett fel: a helyi alapiskola 1-2. évfolyamából álló Tipegők, a 3-4. osztályos Topogók, a felső tagozatos Höcögők és a felnőttek alkotta Mátyus Néptánccsoport összesen 90 táncosa. Az igényesen összeállított műsorban a Nyárád-menti, a bukovinai, a Galga-menti, a somogyi, a gömöri, a bodrogközi, a tardoskeddi, a magyarbődi és a felcsíki táncokon keresztül az egész Kárpát-medencét bejárhattuk. 

Domján Máté, a néptáncműhely szakmai vezetője a műsor közben felidézte az egy évvel ezelőtti gálaműsort, amellyel a Mátyus Néptánccsoport fennállásának 30. évfordulóját ünnepelték. Mint mondta, akkor vízióról, misszióról beszélt, arról, hogy honnan indult a csoport, hová jutott és merre szeretnék tovább folytatni, ezért illik számot adni az eltelt egy évről. 

„Az a rendszer, amit Molnár Beával kitaláltunk, hogy hogyan lehet óvodástól felnőttkorig eljuttatni egy táncost egy táncos életpályán, nagyon jól működik. Aki óvodában csatlakozik a Mátyushoz, az az alap- és középiskolás csoportokon át a felnőttekig egy teljes néptáncos életpályát tud végigvinni, ami azért nagyon különleges és érdekes, mert a közoktatást és a közművelődést valahogy össze kell húzni és mi itt ezt az utat elkezdtük megvalósítani. A Mátyus 110 taggal működik, amelyből 90 szerepel a mai műsorban, túlnőtte a saját kereteit, túljutott azon, hogy egy kis lokális együttes” 

– mondta büszkeséggel. Ugyanakkor arról is szót ejtett, hogy a pályázati rendszer, amelyből eddig fenn tudták tartani magukat, összedőlni látszik, ezért hálásak a helyi önkormányzatnak a támogatásért, ami életben tartja őket. Hangsúlyozta, a csoportok művészeti vezetőjével, Molnár Beával olyan utakat kell keresniük, amelyek az eddigi rendszert, kereteket meghaladják, átformálják és a tavaly kitűzött víziójukat a következő harminc évről meg tudják valósítani. Kiemelte, a néptáncműhely vezetőiként hatalmas szeretettel igyekszenek a táncosok felé fordulni, amely reményeik szerint meghálálja magát. Megköszönte László Ildikónak, a Széchenyi István Alapiskola és Óvoda igazgatójának a közös munkát és azt, hogy másfél éve igényes és megfelelő próbateremben tudnak gyakorolni, amelyet az iskola épületében kaptak, valamint az iskola összes alkalmazottjának a támogatást. Végezetül a szülőknek is háláját fejezte ki a támogatásért és azért, mert rájuk bízzák a gyerekeiket. Domján Máté lapunknak elmondta, a néptáncoktatásnak azt a formáját, hogy az óvodásoktól a felnőttekig minden korosztálynak van csoportja, egykori munkahelyéről, a kapuvári Dr. Barsi Ernő Alapfokú Művészeti Iskolából importálta Felsőszelibe és minden jel szerint nagyon jól működik.

A gyerekek és felnőttek magával ragadó, energikus fellépése volt a bizonyítéka szombaton annak, hogy a módszer valóban jól működik Felsőszeliben. Ahogy a táncosok vezetője is utalt rá, azért sincs nehéz dolguk, mert a településen több mint harminc évvel ezelőtt Simkó Mária vezetésével kezdődött a néptánc tanítása, azóta rengeteg jó táncost nevelt ki a falu, a mostani gyerekek előtt bőven van példakép. Ehhez elengedhetetlenül fontos az anyagi és erkölcsi támogatás, amiből ugyancsak jut a táncosoknak a településen.