Kevés a víz a Tisza-holtágban

A Nagytárkány kataszterében található, 4 kilométer hosszú, 734 hektáros – egyébként 2005 óta nemzetközileg védett – ramsari-terület rendszeres vízutánpótlásának hiánya már többször gondot okozott. A holtágat, amely 1882-ig a folyó főmedre volt, 2012 nyarán fű nőtte be, arra, hogy a meder kiszáradjon, a múlt század nyolcvanas éveiben volt példa, amikor a területet a gazdák kukoricával vetették be. A holtágban 2009 tavaszán is rendkívül kevés víz volt, s élettere fokozatos szűkülése miatt számtalan védett növény- és állatfaj került végveszélybe. Az akkori tömeges halpusztulás miatt keletkezett kár több ezer eurós volt. A lapunknak korábban nyilatkozó szakemberek elmondták, a Tisza-holtág élővilágában a lezajlott folyamatok maradandó károsodásokat is okozhatnak, ugyanis a vizében nőhet a sók koncentrációja, és csökkenhet a víz oxigéntartalma. A foszfortartalom növekedése algásodást okozhat, és a vízben speciális vegyi folyamatok indulhatnak el. A szakemberek azt is megállapították, hogy az alacsony vízszint miatt a víz hőmérséklete jóval magasabb, az oxigéntartalma pedig sokkal kevesebb annál, mint amennyi az élővilág számára ideális lenne. A 2009-es és a 2012-es katasztrofális helyzeteket a természet erői oldották meg, a csapadékos tél és az olvadások a Tiszán áradást okoztak – így a holtág medrébe ideiglenesen elegendő víz került. A rendszeresen felmerülő gond megoldását az általános pénztelenségen túl az is nehezíti, hogy a parcella altalaja több száz különböző magánszemély tulajdonában van, a vízfelület az államé, a holtágon a halászati jogokat a Tiszacsernyői Horgászszövetség gyakorolja. A Tisza és a holtág vízszintje között több méter a különbség, szivattyúkkal, illetve zsilipekkel lehetne csak a terület vízutánpótlását megoldani, a zsilipek kiépítése azonban rendkívül költséges volna. A község vezetése, hogy a meder kiszáradását elkerülje, néhány éve ki szerette volna kotortatni a holtágat, ám ezt a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság akkor nem engedélyezte. A gátakba hosszú évek óta kisebb zsilipekként szolgáló átfolyókat is be akartak építeni, de erre a meder feltöltődése miatt nem került sor. Kopasz József polgármester tájékoztatása szerint tavasszal az átfolyókat a község, a horgászszövetség és a területileg illetékes vízügyi hatóság közös akciója során helyezték volna el. A munkálatok elvégzéséhez szükséges pénzügyi és műszaki feltételek is adottak voltak, de a tervek megvalósítását megakadályozta az áradás.