Két köztéri alkotással gyarapodott Gömör

Mindkét mű alkotója az a Győrfi Lajos, Püspökladányban élő szobrász, akinek munkáit Magyarország-szerte megtalálhatja a nézelődő. Miért van szükség egy Radnóti Miklós-szoborra Nemesradnóton? – tették fel a kérdést néhányan. Téves, amit a most megjelent Radnóti-életrajz közöl. Az áll benne, hogy Radnóti Miklós választott nevét a Küküllő megyei Radnót városáról vette. Ami érthetetlen lenne és indokolatlan is, mert Radnóti gyökerei Gömörben vannak. Nagyszülei, a Glatterok Uzapanyitról, Rozsnyóról származnak, apai nagyszüleinek sírja Rimaszécs izraelita temetőjében van. Nemesradnóton, ebben a Balog-völgyi kisnemesi községben és később Rimaszécsen éltek, dolgoztak, ezen a vidéken a II. világháború előtt jelentős zsidóság élt. Mára nyomuk is kevés maradt, zsinagógáikat jobb esetben átépítették, rosszabb esetben, mint például a rimaszombatit vagy a tornaljait, lerombolták városrendezési indokok miatt. Ezek után szinte nem is kérdés, miért éppen Nemesradnóton kell szobrot állítani Radnóti Miklósnak. A Gömörhöz fűződő kapcsolatairól Naplójában is megemlékezik a költő, a háború évei alatt, két munkaszolgálat közti rövid szabadságát éppen a Runya község melletti Madzagpusztán töltötte feleségével, Gyarmati Fannival. Erről néhány szót maga Fanni asszony is beszélt a közelmúltban, kedves, barátságos tájként maradt meg benne Gömör. Alapos tehát az indok, miért is kell itt Radnóti emlékét őrizni.

Nemesradnót lakosságának összetétele az elmúlt húsz évben teljesen megváltozott. Magyar nemzetiségű, magukat cigánynak valló emberek lakják, akik megtiszteltetésnek vették a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás szoborállítási kezdeményezését. Az egész falu népe ott sürgölődött az ünnepélyes szoboravatón. A ceremóniáját egyetlen mozzanat árnyékolta be, amikor az Európai Protestáns Szabadegyetem tagjainak nevében valaki szocialista költőnek (sic) minősítette Radnótit.

Alig öt nappal Radnóti szobrának avatása után Rimaszombatban a Múzsák Háza megnyitásának alkalmából csodálatos Petőfi-szoborral gazdagodott a város. Az ajándékba kapott dombormű annak a háznak a homlokzatán látható, amely 1845-ben, táblabíróvá választásakor szállást adott a költőnek. A házból Múzsák Háza néven múzeum, alkotóház, kulturális intézmény lett. A Petőfi-házról alig egy éve még azt írta egy publicista, azt már csak a szemét tartja össze, minek a szobor, ha a meglévő ház összeomlik. Nyilvánvaló, hogy a szoborállítás irányította rá a figyelmet a ház állapotára, hogy annak jogi helyzetét rendezni kell, felelősséget kell vállalni érte. Vannak, akik kitartanak, és persze mindig lesznek akadékoskodók is. Olyanok, mint az az ismeretlen, aki egy rimaszombati honlapon sérelmezi, minek Rimaszombatba még egy magyar „akármi”, olyan embernek, aki csak egyszer aludt itt. Sőt olyanok is, mint akik a Múzsák Háza avatása után karlendítéssel, fasiszta jelszavakat ordítozva vonultak el a ház előtt. A szoborállításkor sajnos ilyen alpári megnyilvánulásokkal is számítania kell a kezdeményezőknek. Ne szegje kedvük!

Idén Bartók Bélának és rimaszombati születésű feleségének, Pásztory Dittának állítanak majd emléket a város főterén a gömöriek.