Két kereszt, félhold és csillag

Nagykapos Kiskapos, Veskóc és Csepely egyesítéséből keletkezett.

Nagykapos

Az Ung-vidéki település elődjének neve már a 13. század elején szerepelt a leleszi alapítólevélben. A címer szimbólumai – a vörös alapon elhelyezett két kereszt, a csillag és a félhold – vélhetően a prépostság középkori pecsétjéről származnak, ugyanis a konvent abban az időben a város birtokosa volt. 1417-ben mint mezővárost emlegetik, és vásári központ is volt. A Nagykapos elnevezés először 1412-ben bukkan fel, az 1427-ben elvégzett összeírás szerint portáinak többsége a homonnai Drugeth család tagjaié volt. A szépen gyarapodó mezővárost 1530-ban a Drugethek egyik sarja és Losonczy Antal elfoglalta és kirabolta, majd Ferdinánd király Serédy Gáspár segédletével visszaszerezte a leleszi konventnek. A 16–17. században élénk kereskedelme volt, és számos iparos is megtelepedett Nagykaposon, amiről a céhek nagy száma is árulkodik. Fontosságát az is kiemeli ebben a korban, hogy a közeli Ungvár megyeszékhelyen kívül itt is volt megyei törvénykezés, és közelében néha megyei közgyűléseket tartottak. A kurucháborúk idején népessége nagyon meggyérült, de a város nem néptelenedett el teljesen. II. József reformjainak következtében egy időre a Vallásalaphoz került, majd a hűbéresség megszűnéséig a Jászói prépostság birtoka volt. A mai város négy önálló település – Nagykapos, Kiskapos, Csepely és Veskóc – egyesítéséből jött létre.

Legközelebb Nagymegyer címerét mutatjuk be.