Keresztet állítottak az elpusztított tanyavilág emlékére

Hatvan éve még emberek éltek azon a területen, amelyet központi utasításra a földdel tettek egyenlővé. Az idős emberek emlékezetében azonban még ma is él az egykor népes major képe. Ők is ott voltak azon a keresztszentelésen, amely a valaha itt élt családoknak állít emléket.

„Már csak halványan emlékszem azokra az időkre, amikor az ipolyszalkai puszta gyerekzsivajtól volt hangos. Azok, akiknek házait hatvan éve a földdel tették egyenlővé, a faluba költöztek. Kevesen élnek már közülük. Akik még emlékezhetnek, ritkán mozdulnak ki otthonról. Idősek és betegesek. Annál nagyobb volt számukra a viszontlátás öröme vasárnap, amikor a régi, elkorhadt kereszt helyére újat emeltünk” – mondta Hangya Mihály ipolyszalkai lakos.

Az ipolyszalkai pusztán felállított kereszt a társadalmi összefogás szép példája. „Tóth Attilával egy hónapja úgy döntöttünk, kitakarítjuk a kereszt bozóttal benőtt környékét. A százéves kereszt viszont olyan rossz állapotban volt, hogy megbeszéltük, megpróbálunk újat állítani a helyére. Sikerült akácfát szereznünk, amiből Bagala István helyi asztalos készítette el azt a keresztet, amelyre felkerült a régi keresztről a megfeszített Megváltó teste” – nyilatkozott Hangya Mihály. Az új kereszt felszentelését és megáldását szentmise előzte meg, melyet Vanda Károly atya celebrált. „Az esperes úr egy imába foglalt üzenetet rejtett el az új keresztben a jövő generációinak” – jegyezte meg Hangya Mihály. A keresztszentelésre kisbusz szállította az embereket. Közel kétszázötvenen vettek részt a ceremónián. Az ünnepségen jelen volt Burián László esperes is. Frunyó Ernő, a major egykori ügyintézője élvezetes beszámolót tartott a pusztai életről.

„Szükség van az összefogásra és az ilyen megemlékezésekre. Bízom benne, hogy a kereszt, amelyet állíttattunk, minden erre elhaladónak jelzi majd, hogy itt valamikor emberek éltek és haltak, örültek és szomorkodtak. Ezt jelzi a társulás neve is, amely a keresztet állíttatta: a Remény Társulás” – fogalmazott Hangya Mihály.