Kérdőjelek a rimaszombati szuperberuházás körül

Évek óta nem érkezett komolyabb befektető a városba, ezért mindenki érdeklődve hallgatta a beruházókat képviselő František Kurilla tájékoztatóját. A képviselők és a polgármester is örömét fejezte ki afelett, hogy Rimaszombatra esett a választás, és támogatásukról biztosították a projektet, annak ellenére, hogy több kérdés is felvetődött az előadás után.

Jól hangzó ígéretek

Kurilla az Architecture and Design Studio nevű cég képviseletében érkezett és nagy vonalakban felvázolta, hogyan képzeli el a sörgyártás újraindítását Rimaszombatban. A projekten már három éve dolgoznak, és az egy nagyobb, szerbiai invesztíciókat is magába foglaló beruházás része. A leendő rimaszombati gyárat a volt ZŤS területén építenék fel, ahol a város már évek óta ipari parkot szeretne létrehozni. A megszűnt Gemer sörgyár hagyományait elevenítenék fel. Évente 100 ezer hektoliter legjobb minőségű sör gyártását tervezik. Az üzem emellett gyümölcsfeldolgozással is foglalkozna. Kurilla elmondása szerint ez 50–60 százalékban almát, továbbá körtét, szilvát, málnát és epret jelent. Ezekből lekvártésgyümölcslevetgyártanának. A projekt ambícióját jelzi, hogy a tervekben egy kombinált ciklusú erőmű felépítése is szerepel, ami energiával látná el az üzemet. A gyár egy 9,5 hektáros területen állna, 300–500 munkahely létesítésével számolnak, ennek 10–15 százalékát a vezetőség tenné ki. Kurilla elmondása szerint a bérek 700 és 1400 euró között mozognának, a nagyobb mozgórész a dolgozók motivációjára szolgálna. Az alkalmazottakat elsősorban Rimaszombatból és környékéről szeretnék felvenni. Az építkezést már idén októberben megkezdenék, a városnak húszszázalékos tulajdonrészt ajánlottak fel a beruházásból.

Kérdőjelek

František Kurilla prezentációja ugyan tisztázott számos kérdést, néhány alapvető információt azonban továbbra is homályban hagyott. Pavel Zvara képviselő kérdése után például kiderült, hogy a cég még egyáltalán nem vette fel a kapcsolatot az állammal a beruházás kapcsán. Kurilla szerint erre addig nem is kerülhetett sor, amíg a város nem hagyja jóvá a beruházási tervet. Mint mondta, kérvényezni akarják az állami támogatást, de a beruházás finanszírozására már ígéretet kaptak a bankoktól is. Zvara erre még az ülés alatt ellátta megfelelő kontaktusokkal Kurillát. Michal Demeter képviselő afelől érdeklődött, honnan akarják beszerezni a gyümölcsöt a feldolgozáshoz, mert a Kurilla által vázolt számok alapján a teljes szlovákiai gyümölcstermelés negyedére szükségük lenne. Kurilla elmondta, hogy az üzem napi 20 tonna gyümölcs feldolgozására lenne képes, azt a kapacitást azonban nem kell feltétlenül kihasználni. A gyümölcsöket főleg a hazai termesztőktől szereznék be, de nem zárkóznak el a külföldi importtól sem. Azt is bevallotta, hogy a konkurenciát még nem térképezték fel, de állítása szerint a piacon kevés gyártó kínál százszázalékos gyümölcslevet. Ivan Hazucha képviselő afelől érdeklődött, hogy mit vár a beruházó a várostól. Kurilla leszögezte, hogy a földeket ingyen szeretnék megkapni, illetve irodákra van szükségük, amíg az építkezés tart. A létrehozandó kft.-ben a város 20 százalékot kapna, továbbá a beruházók maximális támogatást és együttműködést várnak a projekt kapcsán.

Šimko óvatos

Jozef Šimko polgármester vegyes érzéseinek adott hangot Kurilla prezentációja után. A polgármester kételkedik abban, hogy az építkezés valóban megkezdődhetne októberben, ha még a projektdokumentáció sincs kész. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az előadás során nem hangzott el, ki fogja az egész beruházást finanszírozni. Ennek ellenére leszögezte, a város örömmel fogadja Kurilla cégét, és minden támogatást megad ahhoz, hogy az építkezés megkezdődhessen. Šimko azt is felajánlotta, hogy ellátogat Kurillával Szerbiába és megnézi, hogyan haladnak az ottani invesztíciók. A testület végül tudomásul vette a beruházói szándékot, és egyöntetű támogatásáról biztosította azt.