Képzés és fejlesztés

A Lépésről lépésre az aktív polgárrá válás és a munkaerő-piaci re-integráció felé tervezet záró konferenciáját a szlovák, a magyar, a cseh, a francia és az osztrák partnerek jelenlétében tartották Komáromban.

Hanuliak Ildikó a projekt szlovákiai koordinátora egy kérdőíves felmérésről is beszámolt, amely azt vizsgálta, milyen nehézségekkel találkoznak az érintettek a foglalkoztatási rehabilitáció során, milyen a munkaerő-piaci kulcsszereplők hozzáállása és milyenek az elvárásaik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban. A kérdőíveket az öt partnerországban 126 megváltozott munkaképességű álláskereső és 96 vállalkozói szubjektum töltötte ki. A válaszok alapján leszögezhető, hogy a vizsgált célcsoport többnyire alacsonyabb képesítésű és a megfelelő munkahely megtalálása hosszabb időt vesz náluk igénybe, mint a többi álláskeresőnél.

Az érintettek 60 százaléka úgy gondolta, az előítéletek, a negatív sztereotípiák és a munkáltatók empátiájának hiánya miatt csökkent az elhelyezkedési esélyük, és 30 százalékuk találkozott már diszkriminációval munkakeresése során. Túlnyomó többségük, több mint 90 százalékuk hajlandó lenne szabadidejében továbbképzésre járni, kivétel Magyarország, ahol csupán 65 százalék ez az arány. Az elhelyezkedési esélyeket a megkérdezettek szerint javítaná a nagyobb személyre szóló támogatás, de a szakképzettség is. Rugalmas munkaidő, a részmunkaidő, illetve a munkahelyek személyre szabott átalakítása szintén segítené őket.

Az interjúban részt vett cégek többségében három okból alkalmaztak megváltozott munkaképességűeket: mert volt megfelelő munkakörük, jogszabályok kötelezték őket erre, valamint a pénzügyi támogatás miatt. Hiányosnak tartották ugyanakkor az együttműködést más munkaerő-piaci szereplőkkel, elsősorban a képzési központokkal; jellemzően inkább a munkaügyi hivatalokkal működnek együtt. Ahhoz, hogy több megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztassanak, hatékonyabb együttműködésre, a képzések kiterjesztésére, az adókedvezmények növelésére és jobb információáramlásra lenne szükség. A partnerek által javasolt intézkedések közé tartozik a megváltozott munkaképességű személyek önbizalmának és képzettségének fejlesztése, a diszkriminatív sztereotípiák feloldása és a tudatosság növelése, büntetések helyett a pozitív intézkedések foganatosítása, valamint átfogó jogszabályi háttér megalkotása.

Edita Bertová, a komáromi munkahivatal szakelőadója a helyi tapasztalatokról számolt be. A Komáromi járásban 2014 végén 93 védett műhelyt, illetve munkahelyet tartottak számon – ebből 59 volt jogi személy, elsősorban kft. és 34 magánszemély –, ahol 170 megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztattak. A jelenleg nyilvántartott mintegy 9100 álláskereső 2 százaléka, közel 190 személy megváltozott munkaképességű. Május végén a járásban 15,51 százalék volt a munkanélküliek aránya.

A projektről bővebb tájékoztatást a www.starllp.eu honlapon olvashatnak az érdeklődők.