Kell adót fizetni, ha lakást adunk el?

Párommal a szülei után örökölt családi házba költözünk, melynek felújítására fel szeretnénk szabadítani egy nagyobb összeget. Ezért úgy döntöttünk, hogy a lakását, melyben jelenleg lakunk, eladjuk – illetve az élettársam adja el, hiszen az az ő kizárólagos tulajdonában van. Azt szeretnénk tudni, vonatkozik-e rá ilyen esetben az adózási kötelezettség.

Olvasónk nyilván arra kíváncsi, le kell-e mondaniuk a lakás eladásából származó nyereség egy részéről az állam javára. 2011-től ugyanis nem vállalkozó természetes személyekre is vonatkozik az adózási és járulékfizetési kötelezettség, mely együtt nem elhanyagolható tétel, hiszen az eladásból származó bevétel 33 százalékát teszi ki.

Pontosabban fogalmazva: az adó- és járulékalap az eredeti vételi ár (örökléskor a 431/2002-es számviteli törvény 25/6 paragrafusának b pontja szerint megállapított, általában szakértő által felbecsült érték) és a későbbi eladásból származó összeg különbsége (ha az utóbbi magasabb), miután az elismerhető költségeket, pl. bizonyítható lakás-felújítási költségeket, ingatlanközvetítői, ügyvédi, jegyzői díjat vagy a kataszterbe való bejegyzési illetéket levonták belőle. A megmaradt összeg 19 százalékát a jövedelmi adó, 14 százalékát pedig az egészségügyi járulék teszi ki. A törvény ugyanis az efféle bevételt is pénzkereső tevékenységnek (zárobková činnosť) tekinti, melyre vonatkozik az egészségbiztosítási járulékbefizetési kötelezettség. Ha részletekben fizetik ki a vételárat, melyek több naptári évre osztódnak, minden évben csak az abban az évben kapott rész után kell adót és járulékot fizetni – függetlenül attól, mikor szállt át az eladóról a vevőre az ingatlan tulajdonjoga.

Az adó- és járulékfizetési kötelezettség alól azonban kivételeket is megállapít a törvény. A személyi jövedelemadóról szóló 595/2003-as számú törvény (zákon o dani z príjmov) 9. paragrafusa szerint mentesül az adózási kötelezettség alól azon ingatlaneladásból származó bevétel, mely a tulajdonjog megszerzése utáni legalább öt évvel később megvalósult ingatlaneladásból származik. Ha egy ilyen ingatlan öröklés útján, egyenes ágon (pl. szülőről gyermekre) vagy házastárs után került az eladó tulajdonába, az öt évbe beleszámítható azon időtartam is, mely során az örökhagyó tulajdonában volt az ingatlan.

2015 végéig kihasználható még egy kivétel, mely szerint azok a személyek, akiknek állandó lakhelyük az eladásra bocsátott ingatlanban volt bejelentve 2010 végéig, már két évvel az ingatlanszerzés után is eladhatják azt anélkül, hogy az eladásból adó- vagy járulékfizetési kötelezettségük származna. A jövedelemadó törvény 548/2010-es módosítása azonban ezt a kivételt a jövőre vonatkozóan törölte, viszont az átmeneti rendelkezések jóvoltából a 2010. december 31-én hatályos kivételekről szóló rendelkezések továbbra is vonatkoznak azokra az ingatlanokra, melyeket addig a napig szereztek.

Veszelei Viktória jogász

(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)