Kecskeméttel közösen

Galánta. A galántai reneszánsz kastélyban megalakult a Kodály Örökség Bizottság. A bizottság elnöke, Mézes Rudolf, a Csemadok OT tagja és Galántai Területi Választmányának titkára az újonnan alakult testület célját és küldetését a következőképpen fogalmazta meg:

„A bizottság elsődleges célja feltérképezni, egyesíteni, közzétenni mindazt a tevékenységet, melyet az elmúlt időszakban a városunk, a régió, Mátyusföld területén működő szervezetek, intézmények végeztek a kodályi örökség ápolása terén, majd a tevékenység összegzését fokozatosan országos szinten is el kell végezni.” A bizottság 12 tagból áll: a már említett Mézes Rudolf, Vysztavel Melinda, a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola igazgatója, Marsal János, a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója, Balogh Csaba, az alapiskola énekkarának vezetője, Bombic Katalin, a gimnázium énekkarának vezetője, Józsa Mónika, a Galántai Kodály Zoltán Daloskör karnagya, Duka Zólyomi Emese, a Szovákiai Magyar Zenebarátok Szövetségének elnöke, Kolek János, a városi művelődési központ igazgatója, Maťašovsky László, a Galántai Művészeti Alapiskola (zeneiskola) igazgatója, Gabrišová Lívia, a Galántai Városi Hivatal elöljáró-helyettese, Zsille Éva, a városi hivatal kulturális és oktatásügyi osztályának vezetője, Polák Tibor, a városi hivatal projektmenedzsere. Mézes Rudolf elárulta, az ötlet Kecskeméten született, ahol idén tavasszal alakult meg azonos nevű bizottság, és egy nyári látogatás során az ottani bizottság elnöke, Szécsi Gábor kecskeméti polgármester vetette fel az ötletet, hogy a két Kodály-város – Kecskemét, a szülőváros, és Galánta – hozzon létre hasonló bizottságot, és ezeken keresztül közösen célozzanak majd meg uniós pályázatokat is a kodályi örökség megőrzésének anyagi támogatásáért. A galántai alakuló ülésre várták Kodály Zoltánné Péczeli Saroltát is, akit a bizottság tiszteletbeli elnöki posztjának betöltésére szerettek volna felkérni, de az idős hölgy nem tudott jelen lenni, ám a jövőben számítanak a vele való együttműködésre.

Az elnök által előterjesztett célkitűzés-javaslatban szerepel továbbá: „A Kodály Zoltán nevét viselő intézmények, a Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és a Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, valamint a Galántai Kodály Zoltán Daloskör vezetése keresse a kapcsolatot a Kodály Zoltán nevét viselő intézményekkel, iskolákkal, kórusokkal, együttesekkel, kezdeményezőleg lépjen fel annak érdekében, hogy alakuljon meg a Kodály Zoltán nevét viselő alapiskolák és középiskolák társulása, valamint a Kodály Zoltán nevét viselő énekkarok, együttesek társulása.” Elhangzott az is, hogy az eddig évente megrendezett Kodály Zoltán Hegedűversenyt ezután kétévente rendezik majd meg – felváltva a lévai Kadosa Pál Zongoraversennyel –, kétévente pedig Galántán szervezzenek nemzetközi Kodály-szimpóziumot. A bizottság célul tűzte ki, hogy megjelentet egy kiadványt a Mátyusföldi Kodály-hagyományokról. A kiadványt 2007-ben kellene megjelentetni, ami két szempontból is jeles év lesz: egyrészt Galánta első írásos említésének 770. évfordulójára, másrést Kodály Zoltán halálának 40., születésének 125. évfordulójára emlékeznek. A jeles évfordulóval kapcsolatban több javaslat is elhangzott, egyebek mellett, hogy a galántai zeneiskola felvehetné Kodály Zoltán nevét, továbbá teret nevezhetnének el Kodályról, például a városi művelődési ház előtti teret, ahol a két legnagyobb magyar zeneszerzőnek és népdalgyűjtőnek, Kodálynak és Bartóknak közös szobrot állíthatnának. Persze mindehhez pénz is kell, ezért mind a városi költségvetésből, mind megyei és országos intézményekkel együttműködve, magyarországi és európai uniós forrásokból kell majd megpróbálni támogatást szerezni. (g)

Kodály-dallam a vonatinduláshoz

A galántai vasútállomás hangszóróiból a vonatérkezést vagy – indulást jelző bejelentést megelőző szignál Kodály-dallam: az Esti dal egy részlete. Ez is arra emlékeztet, hogy az egykori galántai állomásfőnök fia, Kodály Zoltán hét esztendőn át ebben az állomásépületben lakott. (gl)