Kecskék takarítják a királyhelmeci Nagy-hegyet

Ahogy azt Katarína Mikulová, a Pozsonyi Regionális Környezetvédelmi Egyesület (BROZ) munkatársa szerkesztőségünknek elmondta, a kecskék nagyjából másfél hónappal ezelőtt vették birtokba a városhoz közeli Nagy-hegyen a nagyjából 28 hektáros területet.„Mivel a terület értékes nemzeti és európai jelentőségű védett és veszélyeztetett növény- és rovarfajoknak biztosít élőhelyet, egyértelműen tájvédelmet élvez. Az évtizedek óta érintetlenül álló területet teljesen ellepte a magas fű, benőtték a csipkebokrok és elterjedt benne az akác, a benne találha élővilágnak szinte semmi esélye nincs a szaporodásra és a megújulásra” – nyilatkozta lapunknak Mikulová. A szakember szerint az aljnövényzet, a fák és a bokrok olyan sűrűn benőtték a domboldalt és a dombtetőt, hogy a védett virágok nem jutnak elegendő napfényhez és ezáltal nem is virágzanak. „Az állatok már kint vannak, de még mielőtt nekilátnak a munkának, el kell távolítani az elszaporodott növényzetet. A kecskéknek ezután már könnyű dolguk lesz, hiszen ők nagyon ügyesen és gyorsan lelegelik a fiatal hajtásokat. Úgy is mondhatnánk, hogy ők lesznek a Nagy-hegy természetes karbantartói” – tette hozzá Mikulová. 

Kerítéssel védik, de bárki bemehet 

A projekt kidolgozása után az egyesület szakemberei a kecskefarmjáról ismert Dócs Arnold királyhelmeci mezőgazdászt kérték meg, hogy ha módjában áll, a kecsékéit a domboldalon legeltesse. „A megegyezés után márciusban megkezdtük a kerítés építését. Erre elsősorban azért van szükség, hogy a kecskék ne kóboroljanak el és hogy biztonságban legelhessenek A villanypásztorra figyelmeztető táblákkal ellátott kerítést a Latorca Tájvédelmi Körzet szakembereivel mértük ki” – mondta lapunknak Dócs. Annak ellenére, hogy egy kerítéssel elkerített, védett területről van szó, bárki átmehet rajta, a mezőgazdász és a szakemberek csupán arra kérik az arra járókat, hogy a kapukat mindig zárják be maguk után. „Azt szeretnénk, ha a terület szépen lassan megújulna, de ez nem azt jelenti, hogy el akarjuk rejteni az emberek elől. Éppen ellenkezőleg azt reméljük, hogy a kecskék munkájának köszönhetően hamarosan kitisztul a rét, megújul a növényzet, és hogy egyre több lesz itt a turista is. Az elkövetkezendő időszakban információs táblákat szeretnénk elhelyezni az ösvények mentén, melyekkel a térség élővilágát és történetét mutatnánk be” – magyarázta Mikulová. 

Hosszú folyamat 

Azt, hogy menyi idő kell a terület megújulásához, pontosan senki sem tudja, de a szakemberek szerint biztosan kell néhány év, mire minden olyan lesz mint régen. „Az állatok tavasztól őszig, az első fagy beálltájáig fognak legelni a domboldalon. Nagyon örülök a lehetőségnek, ugyanis több mint 250 kecském van, de eddig még nem sikerült ehez hasonló területet találnom” – mondta a mezőgazdász. Leczo Zoltán, Királyhelmec város kommunikációért felelős szakembere lapunknak megerősítette, hogy míg a terület valóban a város közvetlen közelében van, semmi közük a projekthez, ugyanis a dombtető már nem tartozik a város kataszterébe. „Az emberek sajnos sokszor csak a rossz oldalát nézik a dolgoknak. A kerítés építése kapcsán már többen is panaszkodtak a hivatalban, azonban ez nem a mi dolgunk, ugyanis ez egy teljesen különálló projekt” – zárta Leczo Zoltán.