Kacsapecsenyével „szállnának be” a faluturizmusba a királyréviek

Királyrév. Mintha hó hullott volna a nyár közepén, olyan fehérség borítja nagy foltokban a tó partját és vizét. De nem hó, hanem 30 ezer pekingi fehér kacsa. A nagy melegben a vízen meg a tópart árnyékos helyein összezsúfolódva próbálnak némi hűst találni.

„Igaz, a kacsa nagyon szereti a vizet, és igaz, hogy itt, nálunk van két tó is, amelyen úszkálhatnak, de a meleg így is nagyon kellemetlen. Ugyanis ezeknek a tavaknak a mélysége egy-másfél méter, ezáltal a nagy kánikulában a víz felmelegszik, és ez problémát okozhat – tájékoztatott Szikura Ferenc, a kacsafarmot üzemeltető királyrévi Agrostaar KB Kft. igazgatója. – Állat-egészségügyi problémák szerencsére nem léptek fel, mert a vizet fertőtlenítjük, csakhogy a felmelegedett víz már nem hűti a kacsákat annyira, mint amennyire kellene.”

A kacsafarmot tavaly az egész ország megismerhette, amikor a madárinfluenza idején Simon Zsolt akkori agrárminiszter kíséretében egy sereg újságíró járt a farmon, hogy az influenzát megelőző óvintézkedéseket megtekintsék. Az 1200 darabból álló törzsállományt védőhálóval védik a vadmadarakkal való érintkezéstől, de jelenleg harmincezer, eladásra váró pecsenyekacsa van a telepen, és ekkora hőségben nem lehet megakadályozni, hogy a tóra menjenek. A gondozók riasztópisztollyal vagy lapátcsörömpöléssel riasztják el a szárcsákat és egyéb vadszárnyasokat a kacsák közeléből. Az ember azt gondolná, hogy mivel egész Szlovákiában ez az egyetlen olyan farm, ahol a szabadban tartanak kacsákat, nem lehet gond az értékesítésükkel, ám ez nem egészen így van. „Amióta a galántai és a dunaszerdahelyi üzemet felszámolták, az egész országban nincs olyan vágóhíd, ahol vízi szárnyasokat dolgoznának fel. Ezért aztán közvetlen fogyasztóknak vagy viszonteladóknak kínáljuk a kacsát – főként mint élő portékát, esetleg házilag tisztítva” – árulta el az igazgató.

Azt is megtudtuk, hogy a községi önkormányzattal közösen olyan projektben kívánnak részt venni, amelyben a saját sütésű kacsapecsenyének is fontos szerep jutna. „Szeptemberben szeretnénk benyújtani egy projektet európai uniós támogatásért. Mácsonyáson van egy olyan épületünk, amelynek az alsó szintjén irodaház és nagy konyha volt, a felső szinten pedig annak idején a csehországi kombájnosokat szállásolták el. Átalakítva ez az épület a faluturizmusra is ideális lenne. Az emberek a legnagyobb szeretetet a saját hasuk iránt érzik, és ezt szeretnénk kihasználni, elsősorban a kacsapecsenye-kínálattal. Igaz, van nagyon jó gyümölcsösünk, ahol őszibarack és alma terem, ezt is tudjuk kínálni.”

Az említett épület olyan szempontból is nagyon jó helyen fekszik, hogy a sokat emlegetett déli gyorsforgalmi út éppen Mácsonyás telep és Királyrév között vezetne Érsekújvár felé. Biztosan érdemes volna itt egy szállót kialakítani, amely nem kimondottan autós vendéglőként működne, hanem falusi a vendéglátást szolgálná. A kacsapecsenye mellett sportolási, lovaglási lehetőséget is kínálhatnának, hiszen a faluban már több gazda tart lovat, amelyeket ilyen célra is ki lehet használni.

Az igazgató egy másik, a turizmussal kapcsolatos elképzelését is elárulta. „Olyan gazdaudvart szeretnénk kialakítani, ahol a fekete mangalicától kezdve a kecskén keresztül több olyan állatot tartanánk. Ma már faluhelyen is vannak olyan gyerekek, akik életükben nem láttak élő kecskét vagy disznót.”

A kacsapecsenye-árusítással az első próbálkozást már az idei királyrévi falunapi ünnepségen megtették. „Jobb visszhangja volt a sült kacsának, mint a lacipecsenyének meg a gulyásnak, és ez is újabb lökést adott, hogy fejlesszük az elképzeléseinket. Meggyőződésem, ahogyan a Kis Kárpátok környékén már hagyomány libafertályt kínálni murcival, idővel Királyrév is kacsapecsenyés központtá válhat” – bizakodik Szikura Ferenc, a királyrévi Agrostaar KB Kft. igazgatója.