JOGI TANÁCS

Idegen tulajdon a magántelken

A tulajdonomban levő ingatlanon van a község kultúrháza és sportpályája. Mindkét létesítmény régebben épült, még a kommunizmus alatt. E földterületek tulajdonjogát tulajdonlapokkal tudom igazolni. A területek a tulajdonlapon szántóföldnek vannak feltüntetve és a község külterületnek nyilvánította őket, ami már rég nem igaz, hisz mindkét létesítmény a falu közepén van. Legnagyobb gondom, hogy nem tudok megegyezni a községi hivatallal a bérleti díjat illetően. Ők írtak egy bérleti szerződést, amit én nem fogadtam el és nem írtam alá, mert keveslem a bérleti díjként felajánlott összeget. A földterületek nagysága 1 925,5 négyzetméter, a község által felajánlott bérleti díj 9,91 euró (egy hektár földterületre 50 eurót számítanak). A szokásos költségeket a község viseli. Hogyan lehetne a fennállt helyzetet rendezni?

A szocializmus alatt megengedett volt idegen földön építkezni. Ennek következményeként számos olyan esettel állunk szemben, hogy a telek és a rajta álló építmény más-más személyek tulajdonában van, miközben viszonyuk máig sem rendezett.

A 66/2009-es, az állami tulajdonból önkormányzati és megyei tulajdonba kerülő építmények alatt fekvő földek vagyonjogi elrendezésére irányuló intézkedésekről szóló törvény értelmében a község felhasználhatja a tulajdonában lévő földeket az efféle problémás viszonyok rendezéséhez. Tehát a tulajdonában lévő építmény alatti földterületért – melynek tulajdonosává nem vált akkor, mikor a rajta álló építmény tulajdonjoga az államról reá szállt – cserébe felajánlhatja ezen telek tulajdonosának e ugyanazon kataszteri területen belül fekvő saját földterületét. Például szántóföldért cserébe hasonló minőségű és kiterjedésű szántóföldet, mint az eredeti volt. Ha ilyen föld nem áll rendelkezésre, a 330/1991-es számú telekrendezési törvény alapján kell eljárni, mely szerint – a helyzettől függően – szóba jöhet pl. a földosztás/egyesítés vagy pénzbeli kompenzáció.

A 66/2009-es törvény csak a közérdeket szolgáló építményekre vonatkozik (ide sorolható a falu kultúrháza és sportpályája is), a vállalkozásban használt építményekre nem. Ha a község, az építmény jelenlegi tulajdonosa, a törvény hatálybalépésének napján – 2009. július 1-jén – nem állt az építmény alatt fekvő föld tulajdonosával szerződéses viszonyban annak használatát illetően, akkor számára e napon szolgalmi jog keletkezett (právo zodpovedajúce vecnému bremenu). Ezen törvényből eredő szolgalmi jog alapján birtokolhatja és használhatja a község az építmény alatti földet, míg sor nem kerül a felek közti végleges vagyoni rendezésre. E teher viseléséért a föld tulajdonosa ellenértékben részesülhet.

A szolgalmat a kataszteri nyilvántartásba is be kell jegyezni. Mivel olvasónk nem említi, hogy a tulajdoni lapján szerepelne efféle bejegyzés, valamint tekintettel arra, hogy a községi hivatal is bérleti szerződés útján próbálja viszonyukat rendezni, tudni érdemes, hogy ha az önök viszonyára a fent írtak nem vonatkoznak, és más jogszabály sem korlátozza a felek szerződési szabadságát (pl. az árakról szóló 18/1996-os számú törvény vagy a 229/1991-es földek vagyonjogi elrendezéséről szóló törvény), akkor a bérleti díj meghatározását illetően a felek egyezsége lesz mérvadó.

Veszelei Viktória jogász