Jelínek mellszobra mellett helyet kap a turulmadaras emlékoszlop

Évek óta tartó szoborcsata

Jiří Jelínek őrnagy mellszobra eredetileg a Sokol székház sarkán állt, 1938-ban távolították el. Jelínek története az 1919-es eseményekhez, ahhoz a főtéri lövöldözéshez kapcsolódik, amikor elfoglalta Érsekújvárt a Magyar Vörös Hadsereg és a csehek ellentámadásában Érsekújvár elesett. František Daniel elmondta, a mellszobor leleplezésével egyidejűleg felavatták a jelképes sírhelyet is, melyet az érsekújvári főtéri lövöldözések áldozatainak állítottak. Daniel hangsúlyozta, hogy magyar és szlovák áldozatok egyaránt voltak. A társulás szándékát a cseh honvédelmi minisztérium és a szlovák belügyminisztérium memorandumban támogatta. A cseh honvédelmi tárca 270 ezer cseh koronát ajánlott fel erre a célra. Nyitra megye önkormányzata még 2017-ben döntött úgy, hogy 1700 euróval támogatja a sírkő elkészítését. Ján Gurnik vezérőrnagy a Cseh Köztársaság pozsonyi nagykövetségének katonai attaséja, Eduard Stehlík a honvédelmi minisztériumból és Adrián Jenčo a belügyminisztérium közigazgatási részlegének vezetője köszönetét fejezte ki az átadási ünnepségen a társulásnak és az önkormányzatnak az eddigi együttműködésért. Eduard Stehlík emlékplakettet adományozott František Danielnek eddigi helytörténeti munkájáért és törekvéseiért.

Nem egyezett bele a testület

2017-ben tárgyalt a testület a Háromhidak Polgári Társulás kérelméről, de már akkor sem tartották elfogadhatónak a két szobor újbóli leleplezését mondván, rendkívül ellentmondásos történelmi időszakról indulna ismét vita a városban. Az érsekújvári önkormányzat idén is úgy döntött, nem állhat városi tulajdonú közterületen sem Jelínek szobra, sem a turulmadaras emlékoszlop. A Háromhidak Polgári Társulás a Sokol-székház melletti parkban a turulmadaras emlékoszlop és a Jelínek mellszobor helyére így csak jelképes emléktáblát helyezett ki. A Szent Anna kápolnánál állt barokkos talapzaton a dór oszlop, tetején turulmadárral, a honfoglaló magyarok totemállatával. Az emlékművet 1914-ben közadakozásból emelték, 1919 után ledöntötték, a turult eltávolították, majd a lakosok kérésére 1933-ban visszaállították. 1939 márciusában helyére került a turul is, Thain János gimnáziumi tanár, múzeumalapító alkotása. 1946 júniusában ismét ledöntötték az emlékoszlopot, a turult éveken át érsekújvári családok őrizték.

Nem dózerolták el az emlékművet

2013-ban Csehország diplomáciai jegyzékben tiltakozott, mert értesüléseik szerint tönkretették a katonasírokat a köztemetőben. A város akkori vezetése közölte: semmit sem likvidáltak, ellenkezőleg, megkezdték a katonasírok felújítását. A belügyminisztérium nehezményezte, hogy nem a katonasírokról szóló törvénnyel összhangban járt el az önkormányzat, mert a tárca engedélye nélkül kezdte meg az első világháborús hősi halottak és a cseh legionáriusok sírhelyének felújítását. A négy felújított katonasír közepére új márványtáblákat csináltatott a város az elhunyt katonák névsorával, az emlékművet 2013-ban leplezték le. A belügyminisztérium dolgozói 2015-ben a városházán tárgyaltak a további lépésekről a síremlékkel kapcsolatban. Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere akkor elmondta, nemzetközi problémát örököltek meg a város a korábbi vezetéstől. Semmilyen dokumentumot nem találnak arról, hogy Érsekújvárnak új szoborterv-javaslatot kellett volna kidolgoznia. 2016-ban másodszor is leleplezték a katonai emlékművet, akkor már szoborral a tetején. Az érsekújvári magyarok attól tartottak, hogy a cseh legionáriusoknak állítanak emléket, ám az első világháborúban elesettek emlékművén egy magyar katona alakja áll. Tizenkét ország első világháborúban elesett katonáit temették a négy érsekújvári sírba. Egy sírban nyugszanak a korábbi ellenségek – az Osztrák–Magyar Monarchia katonái, németek, olaszok, oroszok, szerb foglyok és egy boszniai muszlim. A 203 itt eltemetett katona közül százhetvenheten az I. világháború, harminchárman a Csehszlovák Hadsereg és Kun Béla Magyar Vörös Hadserege határ menti konfliktusának áldozatai. A sírban öt, a Csehszlovák Hadsereg kötelékében lévő legionárius is nyugszik. A belügyminisztérium 10 ezer euró támogatást adott a szobor elkészítéséhez. František Daniel elmondta, az emlékmű egy katonát ábrázol a magyar császári és királyi 71-es gyalogezred egyenruhájában. A címeren hármas hegy és a kettős kereszt látható, a háttérben egy nőalakkal, amely a köztársaságot jelképezi. A korábban ledöntött szobrot azért nevezhették a cseh legionáriusok emlékművének, mert a legionáriusok gyűjtötték a legtöbb adományt ahhoz, hogy méltó emléket állítsanak számos nemzet elesett katonájának.

Táblaháború is volt Érsekújvárban

1919 elején a Magyar Vörös Hadsereg elfoglalta a várost, június 19. és 20. között a csehek ellentámadásában Érsekújvár elesett. 1922. június 4-én letették a városban és környékén 1919-ben elesett cseh legionáriusok emlékoszlopának alapkövét. Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 8-án Érsekújvár visszakerült Magyarországhoz, a bevonuló magyar csapatok ledöntötték a legionáriusok emlékművét.

Az érsekújvári magyarok körében pont ezek a történelmi események váltottak ki ellenkezést a legionáriusok emlékművének visszaállítása kapcsán. A legionáriusok emlékművével 2006-ban foglalkoztak a városi képviselők, egy új alkotásra mintegy 1650 eurót (akkor még 50 ezer koronát) szántak a büdzséből. A legionáriusok szobra ellen petícióban tiltakoztak a lakosok, de az ellentábor is aláírásokat gyűjtött. A képviselők a tiltakozások miatt módosították a határozatot, szobor helyett egy emléktábla elhelyezését javasolták a főtéri kultúrház falán. A pozsonyi alkotó egy repedt táblát hozott az átadás időpontjára a városházára, ezért nem vették át tőle. Még ugyanabban az évben a Matica székház falán leleplezték a Szlovák Megújhodási Mozgalom fiataljainak ajándékát, a csehszlovák legionáriusok emléktábláját.

Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere

Megkérdeztük a Jelínek-mellszobor átadása kapcsán Klein Ottokárt, Érsekújvár polgármesterét is.

Hogyan viszonyul a város vezetése a szobrok leleplezéséhez?

Függetlenül attól, hogy milyen a testület politikai, illetve ezzel kapcsolatos történelmi véleménye, teret adtam arra, hogy mindkét szobor helyet kapjon a köztemetőben. Nem állnak majd közterületen, ez egy zárt, őrzött terület.

Miért tartja fontosnak, hogy ismét álljanak a szobrok?

Mindkét szobor itt állt egykor Érsekújvárban. A városképhez tartozott. František Daniel helytörténész értékmentő, városért tett eddigi munkája tiszteletet érdemel. Úgy szerette volna, hogy mindkét szobor ismét helyet kapjon.

František Daniel, a Háromhidak Polgári Társulás elnöke

Megkérdeztük a Jelínek-szobor átadása kapcsán a helytörténészt.

A testület korábban sem a Jelínek-mellszobor, sem a turul emlékoszlop elhelyezését nem támogatta városi területen. A Jelínek-mellszobrot most átadták, lesz turul emlékoszlop is a köztemetőben?

Március 15-én adjuk át az emlékoszlopot ugyanitt, a Szent József Köztemetőben. Már novemberben elkészül az alapkő, mert a téli hónapokban nem tudnánk betonozni. Ezen a héten megyek az állami levéltár nyitrai fióklevéltárába, hogy megszerezzem a pontos neveket. Az emlékoszlopon az 1849 februárjában, a Kossuth- harcok során elesett huszonegy katona nevét tüntetjük fel.

Ki támogatja az emlékoszlop felállítását?

A Hősök emlékoszlopát már megrendeltük, a turulmadár szobrára azonban még nincs pénzünk. Nem kizárt, hogy gyűjtést leszünk kénytelenek szervezni erre a célra. Azzal, hogy egy helyen áll majd az első világháborúban elesett mindenféle nemzetiségű katonák sírhelye, a Jelínek-emlékoszlop, és itt áll majd a turulmadárral díszített emlékoszlop is, egyfajta megbékélést szeretnénk elérni és hangsúlyozni, mennyire fontos egymás elfogadása.