Jelentősen drágul a hulladéktárolás Komárom számára

A képviselő-testület 33. ülésén a város és az izsai hulladéklerakó telepet üzemeltető REKO RECYCLING vállalat közti szerződés újabb kiegészítését is megvitatták. Ennek értelmében 7,51 euróval növekszik a vegyes kommunális hulladék tonnánkénti tárolásának díja. Hasonlóképp emelkedik az utcák tisztításból származó (37,22 helyett 46,90 euró) és a nagytérfogatú hulladék (37,22 helyett 46,90 euró) kezelési költsége is. Ez az árjegyzék év végéig érvényes, ugyanis 2023 januárjától a hulladékszelektálásra vonatkozó törvényi változások miatt további árnövekedésre lehet számítani.

Nincs más opció

A napirendi pont előterjesztése során Keszegh Béla polgármester elmondta, már tavaly novemberben jelezte az izsai székhelyű cég, hogy a jelen árak számukra elfogadhatatlanok, ezért azok emelését kérik – a többi üzleti partnereikhez képest ráadásul lényegesen kedvezőbb áron kezelték a komáromi hulladékot. „Ezt húztuk-halasztottuk, de sajnos a tárgyalások és a beszélgetések eljutottak egy olyan pontra, hogy jelezték, amennyiben a város nem lép, úgy felmondják a szerződést vagy kilépnek belőle“ – fejtette ki Keszegh, mivel utóbbi esetben még a büntetés kifizetése is előnyösebb lett volna a REKO RECYCLING számára, mint a jelenlegi állapot. A polgármester hangsúlyozta, a város számos tényező miatt nem igazán tud más alternatív lehetőséget találni a hulladék tárolására, mivel minden más opció összetettebb logiszikát igényel és magasabb költségeket jelent. A cég eredetileg nagyobb arányban kért áremelést, végül az inflációt és a vállalat plusz kiadásait vették figyelembe. Keszegh szerint egyébként elképzelhető, hogy a hulladéktárolási költségek januártól megháromszorozódnak.

Indokolt vagy inkorrekt?

Parázs összecsapás nem, kisebb vita azonban mégis kialakult a kérdés kapcsán. Andruskó Imre képviselő többek között azt kifogásolta, hogy míg a hulladék tárolásának költsége 26%-kal emelkedik Komárom számára, addig az infláció közben 12%-os értéket mutat. Megérti, hogy a város ugyan nem igazán tudja máshogyan megoldani az előállt helyzetet, ám arra is utalt, hogy a cég zsarolja a várost. Egyúttal áttételesen azt sejtette Samuel Vlčan nevének említése nélkül, hogy az agrárminiszternek is köze van a telepet üzemeltető vállalkozáshoz, s hogy valamilyen módon ez is összefügghet a drágulással. Utóbbi kijelentésre Keszegh azzal reagált, hogy a komáromi hulladékgazdálkodás szempontjából nem volt sok tárgyalnivalójuk a miniszter májusi látogatása során, amikor is a járást érintő különféle témákról egyzetettek vele – nem is érti Andruskó sejtetése kapcsán, hogy milyen hatással lehet ez a monopolhelyzetban levő céggel folytatott tárgyalásaikra, amellyel kapcsolatosan tavaly novemberben küldtek kérvényt a városnak.

Bauer Ildikó képviselő inkorrektnek minősítette a cég hozzáállását. Egyúttal nem venné túl komolyan azt a vállalat részéről elhangzott lehetőséget, hogy adott esetben kilépnek a szerződésből. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, amikor 2020-ban felmerült, hogy a város megvenné a hulladéklerakót a REKO RECYCLING-tól, a cég azzal érvelt, hogy más vevők is megvásárolhatják azt – végül azonban semmi ilyesmire nem került sor. Keszegh egyetértett abban, hogy „nem eszik forrón a kását”, már csak azért sem, mert a lerakat rossz állapotáról a városban keringő akkori híresztelések is elültek végül. Ugyanakkor hozzátette, más helyzetben lehetne Komárom, ha a telep most a város tulajdonát képezi. Mint ismeretes, a képviselő-testület hosszas viták után két évvel ezelőtt végül nem szavazta meg a telep megvásárlását.

A képviselők közül Kovács Dávid még hozzátette, számára a piaci helyzet szempontjából meghökkentő, hogy csak ekkora arányban növekszik a hulladéktárolás tonnánkénti ára. Megemlítette azt is, nagy kár, hogy már nincs a város tulajdonában a hulladéklerakó, mint korábban.

A szerződéskiegészítést végül a jelenlevő 22 képviselőből 16-an szavazták meg.