Ismerd meg hazádat!

Sok lelkesedésből, gondos, körültekintő tervezésből és némi pénzből felejthetetlen történelemórák kerekíthetők, méghozzá az események helyszínén. A honismereti kerékpártúrák fő szervezőjeként ismert Köteles László parlamenti képviselőnek, valamint öt történelemtanárnak köszönhetően nyolcvanöt diák három nap leforgása alatt bejárta Felső-Gömör, Szepes és Sáros többé, illetve kevésbé ismert emlékhelyeit.

A Szepsi Csombor Márton Körön keresztül szervezett autóbusztúra útvonala évente változik, tavaly például Zemplénben néztek szét az érdeklődők, ahol olyan emlékhelyekre juthattak el, melyeknek létezéséről sok esetben még a helyiek sem tudtak.

Meglepetésekben idén sem volt hiány. Dobsinán például azoknak a németeknek és magyaroknak is van emlékműve, akiket 1946 júniusában szlovák katonák öltek meg és temettek tömegsírba Přerovban. A szepességi várral szemközt, a braniszkói hágó alatt pedig azok a magyar honvédek nyugszanak, akik Braniszkó bevételénél estek el. „Még Ráday Mihály és Katona Tamás sem találta meg azt a helyet, én figyelmeztettem őket, hogy ott is forgassanak. Szlovák lakosságú községekben is számos magyar vonatkozású emlékhely található. Ha mi elfeledkezünk ezekről, nem lesz, aki rendben tartsa őket, és el fognak tűnni. Az Igló védelmében 1849 februárjában elesett magyar honvédek emléktáblája például nemrég eltűnt, valószínűleg egy fémfelvásároló helyen végezte” – mondja Köteles László, aki szerint fontos, hogy a fiatalok tudatában az országhatár ne legyen azonos a történelmi határral. A szervezők arra is ügyeltek, hogy a túrázó középiskolás diákok csapata kellően vegyes legyen. Párkányból, Esztergomból, Ipolyságról, Rozsnyóról, Szepsiből, Királyhelmecről és Nagykaposról érkeztek, így nemzetünk történelme mellett egymást is lehetőségük volt megismerniük keletieknek és nyugatiaknak. A jelentkezési lapokat minden iskolába elküldték a szervezők, a 10-10 arra érdemes résztvevő kiválasztása már a történelem szakos tanárok feladata volt. „A Szepesség azért szerepelt az útvonalban, mert a gyerekek közül többen eljutottak már a Magas-Tátrába, ám ezt a vidéket akkor nem fedezték fel. Sokan azt sem tudták, hogy Eperjesen is élnek magyarok. A város történelméről Kónya Péter főiskolai tanár tartott előadást” – meséli a túravezető.

Persze a mozgóegyetem nem csupán békés ücsörgés az autóbuszban, egy eléggé igényes szurdoktúra is szerepelt a programban, és a három nap alatt jó néhány magyar kegyhelyet rendbe hoztak, „kitakarítottak” a résztvevők. Néhányan bizony először énekelhették el nyilvános helyen, többek közt a késmárki Thököly-mauzóleumban a magyar himnuszt. Ha másért nem, ezért bizonyosan érdemes volt buszra szállni. Minden helyszínen előadást hallgattak meg a diákok, néhány információ még a tanárok számára is újdonság volt. Itt tolmácsoljuk a szervezők köszönetét a többnyire vegyes igazgatású középiskolák vezetése felé, amiért első szóra kétnapos „eltávozást” tettek lehetővé diákoknak és tanároknak.

Mindez persze pénzbe került. Jelképes háromszáz koronás összeget a résztvevők fizettek, a tábor egészét pedig többek közt a kulturális minisztériumnak és az Illyés Alapítványnak kellene támogatnia, ám eddig mindkét helyről csak ígéret érkezett, nem bizonyíték. ĺgy egy szerénységből magát megnevezni nem kívánó magánszemély előlegezte meg „zsebből” a mintegy 85 ezer koronát.

Mozgóegyetem lesz jövőre is, hiszen érdeklődőkben valószínűleg nem lesz hiány. Mivel még mindig sok a felderítetlen hely hazánk térképén, az útvonal természetesen ismét módosul. Ám erről majd a maga idejében.