Iskolaindítás kérdőjelekkel, átszervezéssel

Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke egyelőre óvatosan nyilatkozik az alsó tagozatos oktatás újraindításáról, véleménye szerint még nagyon friss a döntés, a vonatkozó rendeletek mindössze hétfőn este láttak napvilágot. Ugyanakkor már beszélt több iskolaigazgatóval, s ezek alapján elmondhatja, hogy a nyitás nyilvánvalóan rengeteg kérdést vet fel. 

Gondok lehetnek

A felmerülő nehézségek közül a legnagyobbnak azt tartja, hogyan fogják megoldani az intézmények a táv- és a tantermi oktatás párhuzamos működtetését, hiszen ez gyakorlatilag többletmunkát jelent a pedagógusok számára. Egyes helyeken például várhatóan felső tagozatos oktatókat is beosztanak a kicsikhez, viszont ezzel a lépéssel a 5–9. osztályok távoktatása kerülhet veszélybe. Fekete Irén mindezek ellenére mindenképpen pozitívan értékeli, hogy az alsó tagozatos diákok újra találkozhatnak a már megszokott rendben, s hogy az iskolák az újranyitással leveszik a terhet azoknak a szülőknek a válláról, akik az elmúlt két hónapban gyakran csak rendkívüli nehézségek árán tudták összeegyeztetni a munkavégzést, a gyermekfelügyeletet és a távoktatást. Elmondása szerint olyan megoldást, stratégiát kell találniuk az igazgatóknak, amely minden érintettnek megfelel.

Mindent kinyitnak

Bősön az alapiskolákat és az óvodákat is megnyitják június 1-jén. Fenes Iván polgármester közölte, szerdán egyeztet az alapiskolák, óvodák és iskolakonyhák igazgatóival a részletekről. „Igor Matovič miniszterelnök bejelentése után szinte azonnal eldöntöttük, hogy kinyitjuk az intézményeket. Megbeszéljük a nyitás feltételeit, azt, hogyan tudjuk betartani az előírásokat, kidolgozunk egy menetrendet” – nyilatkozta a polgármester. Sebő Renáta, a bősi Amade László Alapiskola igazgatója lapunknak elmondta, százhatvannégy tanuló jár az első öt évfolyamba, június 1-től tehát ennyi gyerek térhet vissza az iskolapadba.

„Megkértem az osztályfőnököket, mérjék fel, hány gyerek járna újra iskolába. Megnézzük azt is, kik azok a pedagógusok, akik a rizikócsoportokba tartoznak, ezért nem jöhetnek vissza tanítani. Óriási fejtörést okoz az oktatás megszervezése, ugyanis az iskolai képzés mellett a többi évfolyamot továbbra is online kell oktatni. Készülünk, de tisztában vagyunk azzal, hogy nehéz lesz mindent betartani”

– utalt a rendelkezésekre az igazgató. 

Minden évfolyamot vissza

Az alapiskolában már korábban beszerezték a kellő mennyiségű fertőtlenítőszert, és szájvédő maszkot is vásároltak, hogy ne kelljen hazaküldeni azt a diákot, aki otthon felejti a védőeszközt. Sebő Renáta szerint egyszerűbb lenne, ha minden évfolyam visszatérhetne az iskolába.

„Egy hónap alatt sok anyagot át tudtunk volna venni. Nem lesz egyszerű, de alkalmazkodunk a helyzethez. A pedagógus kollégák még nem tapasztaltak ekkora változásokat, mint az utóbbi időszakban. Talán nem is gondoltuk, hogy képesek vagyunk arra, amit már elértünk”

– zárta Sebő Renáta.

A hodosi alapiskola és a mellette lévő óvoda iránti érdeklődést most mérik fel. „Elküldjük a szülőknek a részletes tájékoztatást arról, hogy indulunk, de már vannak szülők, akik előre jelezték, a tanév végéig nem szeretnék a gyereküket visszaengedni az iskolába. Nekik továbbra is elektronikusan juttatjuk el a tananyagot. Akik szeretnék újrakezdeni az iskolát, megtehetik a megfelelő óvintézkedések betartásánál, vagyis belépéskor lázat fogunk mérni, kezeket fertőtlenítünk és a gyerekeknek kötelező lesz a szájmaszk. A község gondoskodik az épület teljes fertőtlenítéséről. A szülőknek alá kell írni egy nyilatkozatot arról, hogy a gyerek nem beteg és engedélyezik, hogy iskolába járjon. Az iskola alkalmazottainak is nyilatkozatot kell aláírniuk arról, hogy saját felelősségükre vállalják a tanítást” – magyarázta Suska Szilvia, a hodosi alapiskola igazgatónője.

Tisztázni a feltételeket

A vágkirályfai alapiskola igazgatója és pedagógusa, Tamás Szidónia elmondta, nincs akadálya annak, hogy újrainduljon a tanítás az intézményben. „A polgármester, Bergendi Ferenc is ezen a véleményen van. Egyeztetünk, csak azt kell megbeszélnünk, hogyan fogjuk tudni betartani az ajánlásokat, előírásokat. Az iskolába összesen 7 gyerek jár. Egyik sem él egy háztartásban a nagyszüleivel, tehát a határozatoknak ez a része nem vonatkozik ránk. A szülőktől várjuk a visszajelzést, de úgy tudom, mindegyikük azt szeretné, ha a gyermeke visszatérne az iskolába. Ami még kérdéses, hogy a rendelet alapján minden csoportban egy pedagógus lehet. Nálunk viszont van egy nevelő, aki bizonyos tantárgyakat tanít és vezeti a napközit. Tisztázni kell, hogyan vehet részt a tanításban, illetve milyen formában működhet a napközi. A másik megoldandó feladat az étkeztetés. A szlovák iskolába 25 tanuló jár, a két iskola egy épületben van. Az ebédet az óvodában főzik meg és úgy szállítják át az iskolába, de ez a létszám jócskán túllépi a rendeletben meghatározott létszámot” – fogalmazott Tamás Szidónia.

Elindul az egyeztetés

Priskin Zoltán, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola igazgatója lapunknak egyelőre nem tudott konkrétumot mondani. „Előbb a fenntartónkkal kell egyeztetnünk a szükséges lépésekről, majd a pedagógusokkal. Végül fel kell mérnünk a helyzetet, ténylegesen hány szülő engedi el iskolába az alsó tagozatos gyermekét. Csak ezt követően tudunk konkrét és határozott lépéseket tenni a szervezés terén.” Hasonló lépésket tervez Hozlár Katalin, az Anton Bernolák Egyházi Alapiskola és Néri Szent Fülöp Óvoda igazgatója is. „A szülők már nagyon izgatottak, mint ahogy a pedagógusok is, és szeretnék tudni, mi várható júniusban. Csak a megfelelő gyereklétszám ismeretében, a szülőkkel való egyeztetést követően tudjuk meg, hogy milyen feladatok hárulnak majd az intézményünkre, és hogyan birkózunk meg ezekkel”. 

Segítséget kérnének

Denisa Felixová, az Érsekújvári Városi Hivatal oktatási osztályának vezetője az iskolák megnyitásának anyagi vetületére is figyelmeztetett. „Nem kis felelősség és anyagi teher hárul majd az iskolákra a megnyitást megelőzően, illetve azt követően, hogy minden higiéniai és biztonsági előírásnak eleget tegyenek. Úgy, mint a válságintézkedések bevezetésekor, a város ezúttal is állami támogatáshoz szeretne folyamodni a tartalékalapból, hogy minden önkormányzati nevelési és oktatási intézményt kellő módon ellássunk fertőtlenítő- és tisztítószerekkel és a szükséges többi felszereléssel. Semmiképpen sem hagyjuk magukra az óvodákat és az iskolákat”. 

Számos kérdés felmerül

Štefan Prešinský érsekújvári városi képviselő, a Bethlen Gábor Alap-iskola pedagógusa: „Nem tudom elképzelni azt a helyzetet, ha majd csoportokra kell osztani azokat az osztályokat, ahová több mint húsz tanuló jár. Ha már huszonegyen, vagy huszonketten vannak, máris két csoportra kell osztani őket, és gondolom, valakinek foglalkozni kell az otthon maradott tanulók online oktatásával is, amit már csak a délutáni órákban tudnék elképzelni. Nagy teher hárul majd a nevelőnőkre, akik reggeltől késő délutánig vigyáznak a gyerekekre, mert ha két csoportra bontanak egy osztályt, akkor az egyikben tanulnak, a másik csoportban lévőknek felügyeletre lesz szükségük”. 

Fertőtlenítés, szájmaszk

Nádszegen minden további nélkül kinyithatnak az iskolák és az óvodák, tudtuk meg Kacz Évától, a település polgármesterétől. „Minden szempontból felkészültünk az újranyitásra, ráadásul még egy hetünk van, nem hiszem, hogy bármi gondot okozna. A múlt héten fertőtlenítettük az épületeket. A járvány kezdetekor kézfertőtlenítőket helyeztünk el az iskolákban és az óvodákban, és több ezer szájmaszkot osztottunk ki a lakosok körében. Mivel a gyerekeknek pótszájmaszk is kell, ezért a község még varrat valamennyit, hogy biztosan legyen mindegyiküknek” – sorolta Kacz Éva. A szülők körében még zajlik a felmérés, hogy mennyien szeretnék iskolába, óvodába járatni a gyermeküket.

„Gondolom, hogy azokban a családokban, ahol van alsó és felső tagozatos gyerek is, nagyobb valószínűséggel döntenek majd úgy, hogy egyikük sem megy iskolába. Inkább azok a szülők fogják kihasználni ezt a lehetőséget, akik szeretnének visszamenni dolgozni. Nem a tanuláson, tanításon van a hangsúly, inkább azon, hogy a gyerekek ismét közösségben legyenek”

– tette hozzá a polgármester.

A nádszegi alapiskolákban Kacz Éva szerint nem okozhat gondot, hogy a felső tagozatos gyerekeknek folytatni kell a távoktatást, hiszen az alsó és a felső tagozaton is van elég szakpedagógus, ha elindul az oktatás, nem kell a tanítóknak más tantárgyat oktatniuk a sajátjukon kívül. A nádszegi magyar iskolába 230, a szlovákba 120 gyerek jár. A magyar óvoda létszáma 70, a szlovák óvodáé közel 50. Az intézményvezetők és a polgármester asszony kedden egyeztették az újranyitás részleteit.

Matus Mónikától, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatójától megtudtuk, már korábban végeztek felmérést a szülők körében, akiknek szinte mindegyike azt szerette volna, hogy visszatérjenek a tanulók az iskolába, azonban úgy véli, a most hozott döntések hatására sokan meggondolják magukat, hiszen a szülők továbbra is igényelhetik a gondozási támogatást. „Péntekig szeretnénk felmérni, pontosan mennyi az érdeklődő, és még egy hetünk lesz arra, hogy az alapján felkészüljünk a megváltozott feltételekre” – fejtette ki az igazgatónő. Úgy véli, némi fejtörést fog okozni, hogy vannak idősebb, a veszélyeztetett csoportba tartozó, illetve súlyos betegségből felépült, vagy krónikus egészségügyi problémákkal küzdő kollégák, akiket védeni kell. „Lényegében gyerekmegőrző lesz az iskolában. Az ötödik osztályban új órarendet kell készíteni, hiszen a felső tagozatos pedagógusokat nem hívhatjuk be, mivel a felsőbb osztályokban folytatódik az online oktatás. Hiányozni fog, hogy a nagyok nem jöhetnek be legalább az utolsó héten, természetesen nem tanulás céljából, csak mentálhigiénés céllal. Rendkívül fontos lenne számukra is, hogy találkozzanak az osztálytársaikkal” – fogalmazott az igazgató.

Rögtönzött intézkedés

Logikátlannak találja az iskolák újraindítását Fodor Zsuzsa, a párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatója. „Van egy hetünk arra, hogy felkészüljünk az iskola nyitására. Mindent meg fogunk oldani, de az iskolanyitás nekem akkor is rögtönzésnek tűnik, több logikátlanságot is látok ebben. Milyen alapon határozták meg például a létszámkvótát? Húsz gyerek együtt még nem fertőz, huszonegy már igen? És mit csináljak a »fennmaradó« tanulókkal? Vagy például nálunk mintegy 350 gyerek tanul alsó tagozaton. Ha 10 percenként csak egy gyereket engedhetek be az iskolába, az meddig fog tartani? A tanítási idő végéig? Rendben, ezt is megoldjuk, kinyittatunk minden bejáratot. De például, eddig nem kellett 10 éves korig a gyerekeknek a maszk, most kettő is kell. Ezt sem értem. Vagy például lesz olyan, hogy a kolléga online oktat, de majd szaladjon be ötödikbe rendesen is órát tartani? Az igazat megvallva, hogy miképp és mi módon oldjuk meg a tanítás menetét, azt holnap egyeztetjük a tanári karral, de van egy olyan érzésem, hogy az illetékesek a mostani nyitással valójában gyermekmegőrző szerepet szántak nekünk, és rögtönöztek egyet júniusra. Igazán tanulni már nem hiszem, hogy fogunk. Egyébként én megértem a szülőket is, meg a kollégákat is, hosszú idő volt ez már iskola nélkül, de ez most olyan gyors, kapkodós döntésnek tűnik. Pluszköltséget a nyitás nekünk nem okoz, az étkezdébe a fertőtlenítőt, egyebeket a fenntartó, azaz a város fedezi. Úgy tartom, akkor már inkább lett volna szerencsés rendes üzemmódban iskolába engedni az összes tanulót” – fogalmazott Fodor Zsuzsa, a párkányi alapiskola igazgatója.

50 százalék visszajön

A rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója támogatja az iskolák megnyitását, Orosz István azonban a felső tagozatos diákokat is visszaengedné az iskolába. A szülők igényét a júniusi oktatással kapcsolatban már a múlt hét végén felmérték. „Hozzánk a diákok fele jön vissza júniustól. A Šrobár utcai főépületbe 111, a Novomeský utcai épületbe pedig 38 tanulót várunk júniusban. Van köztük jeles és gyengébb tanuló is. Ez mind a két épületben a diákok felét jelenti. A vonatkozó rendeletek és előírások alapján valószínűleg gond nélkül tudunk majd működni, de lesznek nehézségek is. Szerdán egyeztetünk a részletekről a kollégákkal, össze kell állítanunk a júniusra vonatkozó órarendet és tisztázni kell a higiéniai előírások betartását” – mondta Orosz. 

Átszervezni a munkát

Orosz István szerint komolyabb feladat lesz a pedagógusok munkájának átszervezése. Az a pedagógus, aki júniustól délelőtt az osztályban tanítja a diákokat, délután már nem foglalkozhat azokkal, akik továbbra is otthonról, a távoktatásban vesznek részt. Nekik új tanárt jelölhetnek ki az iskolák. A részletek kidolgozására kevesebb mint két hetük van az iskoláknak.

Költséges visszatérés

A vonatkozó rendeletek alapján a szülőknek kell gondoskodniuk a tanulók szájmaszkjáról, ennek ellenére a rimaszombati iskola beszerez néhány védőeszközt. Lázmérőket, több liter fertőtlenítőszert, illetve három kézfertőtlenítő adagoló állványt is vásároltak. „Ezeket az épületbe való belépéskor használjuk, továbbá fertőtlenítőszerrel kell ellátnunk az osztályokat is. Egyelőre az iskola költségvetéséből fedeztük a költségeket, de igyekszem más forrásokat is találni, mert meggyőződésem, hogy komolyabb mennyiségű dezinfekciós szert fogunk elhasználni. Az osztályainkban eddig is volt, de az új szabályok szerint a mosdókat is fel kell szerelnünk szappannal, kéztörlővel. Ismerve a gyerekeket, ebből rengeteget fognak elhasználni és jelentősen megugorhatnak a kiadásaink” – magyarázza Orosz István. Eddig mintegy 600 eurót költött az elengedhetetlen eszközök beszerzésére. 
A Tompa Mihály Alapiskolában a veszélyeztetett kategóriába négy pedagógus és két nem pedagógus kolléga tartozik. A 60 év felettiek eldönthetik, hogy visszamennek-e dolgozni vagy sem. Orosz István szerint a hat kolléga nem lesz hatással az oktatói-nevelői munkára, zökkenőmentesen meg tudják oldani az oktatást. Az iskolában a diákok mintegy 5 százaléka nem kapcsolódott be a távoktatásba az utóbbi két hónapban. Az igazgató hangsúlyozta, olyan diákokról van szó, akik a pandémia előtt sem jártak becsületesen iskolába és korábban is hanyagolták a tanulást. 

Szülő és gyerek is örül

„Örülünk a lehetőségnek, a gyerekeknek már hiányzik az iskola, és a közösség is. Az elmúlt két hónap próbára tette a szülőket, a tanulásra is több időt kellett fordítani, más az otthoni fejlesztés, mint az, amit a pedagógus végez. Meg kellett szervezni, hogy kivel legyen a gyerkőc. Egy-egy napon itthon tudtunk maradni, és a nagyszülőkkel együtt megoldottuk a helyzetet” – mondta a nádszegi Balogh Juhos Melinda, egy elsős és egy óvodás gyerek édesanyja. Hozzátette, nem fél attól, hogy a gyerek elkapná a megbetegedést. 

Túri Ildikó kislánya a pinkekarcsai alapiskola második osztályába jár, és édesanyja szerint már alig várja, hogy visszamehessen az iskolába. „Jóval szigorúbb vagyok, többet követelek, mint a tanító nénik, ráadásul egyke lévén nem csoda, hogy vágyik vissza a közösségbe. Nem volt gond az otthoni tanulással sem, habár nehezebb egy gyereket rászedni arra, hogy otthon ugyanúgy tanuljon, mintha az iskolában lenne. Ráadásul én folyamatosan dolgoztam, így csak délutánonként tanulhattunk, amihez a lányomnak nem mindig volt kedve, de végül összerázódtunk. A hét végén mindig megkaptuk a tanító nénitől a következő hét feladatait, amelyeket igyekeztem legkésőbb szerdáig megoldani vele, hogy a hétvégén már szabadon játszhasson. Szüleimmel lakunk közös háztartásban, akik szintén óvatosak voltak, nem jártak sehova és nagyon szívesen foglalkoztak az unokájukkal” – ecseteli az elmúlt hetek valóságát Túri Ildikó.

Jó buli volt, de már elég

Nagy Kornélia, a kassai Thália Színház színésznője már várja az óvoda újraindítását. „Ha a gyerekeket tegnap visszaengedték volna az iskolába, szerintem már az is késő lett volna. Mi egyébként már nagyon várjuk az ovit. Engem igazából csak Sára kislányom boldogít, de mindketten várjuk a visszatérést. Neki nagyon hiányoznak a vele egykorú gyerekek, úgy általában. Játék, kommunikáció, szociális kapcsolatok és a hasonló dolgok. Én pedig azért várom, mert látom a kicsin, hogy bár a nagymama sokat foglalkozik vele, neki igazából másra van már szüksége. Lehet, hogy sok szülő nem tudatosítja, de az óvodáskorú gyerekeknek is fontos, hogy a saját közösségükben legyenek. Mivel a színház is zárva volt, nem kellett találgatni, mi legyen, hol legyen a gyerek. Viszont, főleg március és áprilisra gondolok, ha nem ment volna a nagyszülőkhöz vidékre, tuti nehezebb lett volna a dolgom. Nem tudtam volna menni rendesen bevásárolni, mivel egy 5 éves gyereket nem hagyhatok otthon, boltba vinni pedig nem lehetett, és igazából nem is vittem volna. De ennek ellenére sokat alkottunk, játszottunk. Jó buli volt, de már elégˮ – mondta Nagy Kornélia. 

Rengeteg a házi feladat

„Mi a férjemmel együtt mindketten munkába járunk, ezért a gyerekek vagy itt, vagy ott vannak. Ha a kislányunk bébicsősznél van, akkor a fiunk vagy otthon egyedül, vagy a nagyszülőknél van. Gerda már nagyon menne oviba, neki hiányoznak a foglalkozások, a barátok. Eleven gyerek, állandóan menne valamerre. Szóval a gyerekekre többnyire más vigyáz, de az iskolák bezárását követő napokban másfél hétig én vigyáztam rájuk. Ekkor még könnyű volt minden. A kislányunk jól megvan, ha foglalkozunk vele, viszont Marci sok tanulnivalót kap, és így nagyon nehéz utolérni magunkat. Szerintem most sokkal több feladatot kapnak, mint amikor iskolába jártak. Egyebet sem csinál, csak reggeltől estig a számítógépen dolgozik a különféle projekteken. Az egyik óvodai tanárnő azt kérdezte, hogy nem félek-e Gerdát újra beadni az oviba. Őszintén szólva már alig várom. Meg sem fordult a fejemben, hogy ne engedjem oviba. Viszont Marci már hatodikos, úgyhogy ő továbbra is itthon leszˮ – mondta lapunknak a királyhelmeci Bálint Zsuzsanna. 

Otthon biztonságosabb

A Budaházán élő Üveges Anikó nem lelkesedik az iskolák kinyitásáért. „Én szívem szerint nem engedném vissza a két fiunkat az iskolába, igaz, nekem azért is könnyebb, mert nem járok munkába. Ahány anyukával beszéltem, mindegyik azt mondta, inkább ők is otthon tartanák őket. Nem is értem, miért nem az idősebbekkel kezdik el újra a tanítást. Nem félnek attól, hogy a kicsik elkapnak valami fertőzést? Ami a tanulást illeti, igazság szerint mi átlagosan két-három óra alatt letudjuk a napi leckét. Az iskolában délután kettőkor, néha később végeznek. Én nem sok értelmét látom annak, hogy két-három hétre visszaültetik őket az iskolapadokba. Utána megkezdődnek a szokásos év végi kirándulások, a könyvek leadása és a hasonló kötelező körök. Szerintem elég lett volna, ha csak szeptemberben mentek volna újra suliba. Egyébként azt vettem észre, hogy az elmúlt két napban sokkal lazább feladatokat kaptak, mint idáig. Mondjuk ez lehet, hogy puszta véletlenˮ– zárta Üveges Anikó.

(vp, béva, száz, ie, sk, buch, mb, nr)