Az oviban már van ingyenebéd

A parlament decemberi döntése alapján az utolsó éves óvodásoknak már januártól, az alapiskolás diákoknak szeptembertől jár az ingyenebéd. A kormány minden gyermek étkeztetéséhez 1 euró 20 centtel járul hozzá. A támogatást az iskolát és óvodát látogató gyermekek után az önkormányzatoknak utalja a kormány. A lapunk által megszólított igazgatók elmondása szerint az ingyenes étkeztetés az óvodák többségében nem fog gondot okozni. Az étkezdék és iskolakonyhák felszereltsége, illetve a meglévő konyhai személyzettel gond nélkül el tudják látni ezt a feladatot. A kapacitás növekedése viszont számos iskolai étkezdének szeptembertől fog gondot okozni. Komáromban például 500-zal több diákkal számolnak, ehhez nemcsak a konyhákat kell korszerűsíteni és bővíteni, hanem a konyhai személyzet számát is növelni kell, miközben a meglévőket is alig bírják megtartani. Bajkai János, a Komáromi Városi Hivatal oktatási főosztályának vezetője szerint az a legnagyobb gond, hogy az önkormányzatok nem kaptak világos útmutatást sem az oktatási minisztériumtól, sem a munka-, szociális és családügyi hivataltól.

Egymást kérdezgetjük a kollégákkal más városokból, hogy ki, hogyan értelmezi a törvényt” – mondta Bajkai János. Nem egyértelmű például, ki fizeti majd meg annak az ebédnek a költségét, amelyiket az óvodás, vagy az iskolás hiányzás miatt nem fogyasztott el, de a szülő nem jelentette ki időben a gyereket, mert mondjuk csak aznap reggelre betegedett meg. A törvény ugyanis óvoda- és iskolalátogatáshoz köti az ebéd kifizetését. Az önkormányzatok számára egyelőre az sem világos, hogy milyen további adminisztratív kötelességgel jár majd az ingyenebéd. 

Ráadásul lesznek olyan települések, ahol az alapanyagok árának emelkedése miatt emelkedik az ebéd ára. Így az állami támogatás ellenére a szülőknek hozzá kell majd járulniuk az ebéd költségeihez. 

A kormány intézkedése ráadásul nem jelent segítséget a leginkább rászoruló családoknak, hiszen ők eddig sem fizettek az óvodai, illetve iskolai étkeztetésért.

Gútán az előző években végrehajtott beruházásoknak köszönhetően nem kell attól tartaniuk, hogy nem tudnak eleget tenni a megnövekedett igényeknek. 2016-ban felújították, bővítették és korszerűsítették a Corvin Mátyás Alapiskola konyháját, ahol akár 1000 fő számára is tudnak főzni, és jelenleg 420-an étkeznek itt. A konyha megkapta az engedélyt cukorbetegek és lisztérzékenyek étkeztetésére is. A városban további két iskolakonyha működik, a szlovák alapiskolában és a Brünni téri óvodában. A város új ételszállító kocsit is vett, a többi óvodába ezzel hordják az ételt. Az óvodákban januártól bevezetett ingyenétkeztetés nem jár komoly szervezési változással. Gútán az általános érvényű rendelet szerint a tízórai, az ebéd és az uzsonna összesen napi 1,19 euróba kerül, amit az iskolaköteles gyerekek szüleinek ezentúl már nem kell fizetniük. 

„Szerencsére szakácsnőkből sincs hiány, egy-egy megüresedett helyre mindig többen jelentkeznek. A város már évek óta a kötelező valorizáción túl célirányos dotációval egészíti ki bérüket – tájékoztatott Gőgh Margit, a városi hivatal oktatásügyi osztályának vezetője. – Az új jogszabály viszont komoly figyelmet, összehangolt szervezést, nagyon pontos nyilvántartást igényel az iskolák, a konyhák és a városi hivatal részéről. Az ingyenebéd egyik feltétele ugyanis, hogy a diák látogassa az iskolát, és el is fogyassza az ebédet. Éppen ezért a rendszer bevezetése előrelépést feltételez az iskolák digitalizálása terén. Nálunk a diák kulcstartóra szerelhető csipet kap, amivel reggel bejelentkezik, de az ebédlőben is ezzel kell jelentkeznie és átvennie az ebédet. Ha betegség miatt nem tud iskolába menni, az első napon a szülő hazaviheti az ingyenebédjét, a többi napra le kell jelenteni az ebédet, vagy ha ezt nem teszik meg, a szülőnek ki kell fizetnie. Az óvodákban egyszerűbb a kommunikáció a szülőkkel, közvetlenebb a kapcsolat, mint az iskolákban, de ezentúl ott is jobban kell figyelni arra, hogy időben bejelentsék, ha nem viszik óvodába a gyereket.” Az osztályvezető elmondta: májustól szeretnék tesztelni a rendszert, hogy szeptemberre, amikor az iskolákban is bevezetik az ingyenes étkeztetést, gördülékenyen működjön. Szerinte a kormánynak a törvény elfogadásakor a megfelelő műszaki berendezések finanszírozására is gondolnia kellett volna, mert ennek költségei most az önkormányzatokat terheli. 

Nincs világos útmutatás 

Komáromban folyamatosan igyekeznek megoldani az új jogszabály által előidézett helyzetet. Bajkai János, a városi hivatal oktatási főosztályának vezetője szerint az a legnagyobb gond, hogy az önkormányzatok nem kaptak világos útmutatást sem az oktatási minisztériumtól, sem a munka-, szociális és családügyi hivataltól. „Egymást kérdezgetjük a kollégákkal más városokból, ki mit csinál, hogyan értelmezi a törvényt – mondta. – Nem egyértelmű például, ki fizeti meg annak az ebédnek a költségét, amelyiket az óvodás, vagy az iskolás hiányzás miatt nem fogyasztott el, de a szülő nem jelentette időben, hogy a gyerek otthon marad, mert mondjuk csak aznap reggelre betegedett meg. A törvény ugyanis óvoda- és iskolalátogatáshoz köti az ebéd kifizetését. Egy influenzás időszakban naponta több tucat ilyen eset fordulhat elő. Az sem világos, milyen formában lehet lejelenteni az ebédet. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a szülő telefonált az iskolakonyhára, de nem tudni, a jövőben ez elég lesz-e, nem kell-e írásos nyomának maradnia. A pazarlástól is tartunk. Mi van, ha a diák egyszerűen nem megy ebédelni? A szülő, mivel eddig saját maga fizette az étkezést, valószínűleg számon kérte csemetéjén, ebédelt-e az iskolában. De mi lesz, ha ingyen kapja?” 

Ötszázzal több ebéd kell 

Komáromban gondot okoz az iskolakonyhák állapota is, szinte valamennyi korszerűsítésre szorul. Az osztályvezető elárulta, jelenleg a diákok mintegy 60-65 százaléka jár ebédre, szeptembertől ez az arány az előzetes felmérések szerint várhatóan 80-85 százalékra emelkedik, azaz mintegy 500-zal több ebédet kell főzni. Minden plusz 100 diákra egyegy új munkaerőt kell alkalmazni, miközben gond a jelenlegi munkaerő megtartása, illetve a nyugdíjba vonulók pótlása is. A városban a héten már egyeztettek a konyhavezetőkkel, igazgatókkal, a következő megbeszélés pénteken lesz. 

Populista intézkedés 

Az általunk megkérdezett óvónők populista lépésnek tartják az ingyenes étkeztetés bevezetését az iskolaköteles óvodások részére. Mivel Komáromban a városi óvodák részére az iskolakonyhákon főznek, néhányan attól tartanak, hogy az étkező diákok számának növekedésével nem lesz kapacitás arra, hogy az óvodákat is ellássák. Miközben az óvodakonyhákat a gazdaságosság jegyében már néhány éve leépítették. Sebő Gabriella, a komáromi Kacz utcai óvoda igazgatója arra is rámutatott, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű szülőknek már eddig sem kellett fizetniük az óvodai étkeztetésért, vagyis a leginkább rászoruló családok helyzetén nem javít ez a törvény. Trenčík Katalin, az Eötvös utcai Bóbita óvoda igazgatója szerint sokkal nagyobb gondot jelent az óvodák és az érintett szülők számára, hogy egyre több a sajátos nevelési igényű gyerek, akiknek speciális fejlesztőszakemberekre, gyógypedagógusokra lenne szükségük, akikből hiány van. „Számtalan szülő panaszkodik, hogy egy-egy konzultációs óráért 15-25 eurót is elkérnek tőlük a szaktanácsadóban, ezzel viszont nem törődik senki” – tette hozzá az óvodaigazgató. 

Párkányban díjemelés 

A párkányi képviselő-testület decemberi ülésén – tekintettel az élelmiszerárak emelkedésére – elfogadta az óvodai étkeztetés keretösszegének emelésével kapcsolatos beterjesztést. A tarifát napi 1.19 euróról 1.27 euróra emelték. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy januártól az iskolaköteles óvodások étkeztetéséhez a szülőnek napi 7 centtel kell hozzájárulnia” – közölte lapunkkal Michaela Pajchortová, a városi hivatal szociális és oktatási osztályának vezetője. Az iskolaköteles óvodásokétkeztetését ugyanis az állam januártól 1.20 euróval támogatja. Az étkeztetési költségek régiónként változnak. Így fordulhat elő, hogy vannak települések, ahol a szülőnek az állami támogatáshoz nem kell hozzáfizetnie, másutt viszont ki kell egészíteniük az étkeztetésre kapott állami támogatást. 

Az 1,20 eurós étkeztetési támogatást szeptembertől az alapiskolások is megkapják. „Egyelőre nyitott kérdés, hogy ez milyen pluszkiadásokkal fog járni” – szögezte le Szigeti László (MKP), a város költségvetési és pénzügyi bizottságának elnöke. A városnak az idei évre nincs elfogadott büdzséje. „Erre a célra a költségvetésben tartalékalapot hozunk létre, amit szükség esetén kapacitásbővítésre tudunk fordítani” – mondta Szigeti. Azt, hogy a szeptembertől esedékes ingyenebédek miatt hány fővel emelkedne az iskolában étkező gyerekek száma, nehéz megbecsülni. „A költségvetés összeállításánál abból kell kiindulni, hogy minden gyereknek jár az ingyenebéd. Vagyis a perszonális változásokkal járó többletkiadások mellett fel kell készülnünk a konyhák kapacitásának bővítésére is” – magyarázta Szigeti. 
A párkányi magyar alapiskolának közel hétszáz diákja van. Azzal kapcsolatban, hogy az iskola hogyan tudná megoldani ennyi gyerek étkeztetését, telefonon kerestük Fodor Zsuzsannát, az iskola igazgatóját, de nem sikerült elérnünk. 

Királyhelmeci helyzet 

A bodrogközi településen egyelőre nem okoz komolyabb gondokat az önkormányzatnak, hogy a törvényi szabályozásnak megfelelően minden, idén iskolaköteles óvodás ingyenebédre jogosult. 

Balogh Csaba hivatalvezetőtől megtudtuk, a Fábry és a Kossuth utcai óvodában eddig is minden gyerek megkapta a napi háromszori étkezést, a közigazgatásilag Királyhelmechez tartozó Fejszésen pedig nem egész napos óvoda működik, itt ebédeket ezután sem fognak adni. A kb. 190 óvodás ebédjét a Helmeczy Mihály Alapiskola konyháján főzik, ahol még akkor sem lesz szükség az alkalmazottak számának növelésére, valamint komolyabb műszaki fejlesztésre, ha 2019 szeptemberétől – a kormány tervei szerint – az alapiskolák minden tanulójának ebédet kell adni. Az itteni konyhán jelenleg az óvodák ellátásán kívül kb. 170 iskolás számára, illetve felnőtteknek is főznek. Mivel mind a konyha, mind az étkezde tervezésekor és építésekor a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb gyereklétszámmal számoltak, a kapacitás növelésére itt egyelőre nincs szükség. 

Kicsi az étkezde 

Más a helyzet a szlovák alapiskola étkezdéjében, ám a hivatalvezető erről a problémáról egyelőre nem tudott részleteket mondani, mivel, mint mondta, ebben a témában a Közös Tanügyi Hivatal, illetve az iskola vezetőjével épp a napokban fognak tárgyalni. Itt jelenleg az iskola 490 diákja közül 255-en ebédelnek, valamint 40 felnőttadagot is készítenek. Ha szeptembertől minden gyerek az étkezdében ebédel, akkor a kapacitás bővítését meg kell oldani, vélhetően a legnagyobb probléma a helyhiány lesz a régi épületben. Természetesen a kiadások az önkormányzatot terhelik, bár a hivatalvezető tájékoztatása szerint országszerte tárgyalások folynak arról, hogy a hasonló beruházásokra támogatást is adjon az állam. A szlovák alapiskola étkezdéjének működtetése évi 119 400 eurójába kerül az önkormányzatnak, a magyar alapiskola étkezdéjének fenntartása 146 000 eurót emészt fel. (Bár ebben az iskolában kevesebb a gyerek, itt főznek a város óvodásainak is.)

Egy óvodás napi étkeztetése a szülőnek 1,05 eurójába kerül (a gyerekek nemcsak ebédet, hanem tízórait és uzsonnát is kapnak), az alsó tagozatosok szüleinek napi 0,88 eurót, a felső tagozatosokénak napi 0,95 eurót kell fizetniük. Az önkormányzat egyelőre nem tervezi az étkeztetés díjának emelését. (vkm, guzsu, leczo, ie)