Hogyan kérhetek kártérítést?

Vállalkozó vagyok, és a válság óta elég gyakran megesik, hogy valamelyik beszállítónk hibásan vagy késéssel szállítja az árut stb., amiből nekem és társaimnak kárunk származik. Már több szerződésben is találkoztam a szerződő felek által kikötött büntetéssel, melyet akkor kell fizetni, ha az egyik fél valamely kötelezettségét nem vagy rosszul teljesíti. Én is bele szeretnék dolgozni a beszállítóimmal kötött szerződéseimbe hasonló pontot, de úgy tudom, ennek vannak korlátai.

A kötbér (zmluvná pokuta) olyan szerződéses alapú nyomásgyakorló eszköz, mely arra ösztönzi a szerződő felet, hogy szerződésbeli kötelezettségeinek eleget tegyen. Ellenkező esetben a bebiztosított szerződéses kötelezettsége teljesítésén túl még „büntetést” is kell fizetnie a másik félnek. A kötbér csak szolvens üzletfeleknél hatékony. További korlátozó tényező, hogy a kötelezett szerződő félnek bele kell egyeznie. Olvasónk beszállítóinak alá kell írniuk a kötbérnek a szerződésükbe való beemeléséről szóló szerződésmódosítást. A kötbérre vonatkozó rendelkezéseket írásba kell foglalni, pontosan meg kell határozni, mely szerződéses kötelezettség milyen megsértésére vonatkozik és miben rejlik. Általában egy meghatározott pénzösszeg (ill. egy később, a szerződésben lefektetett formula szerint kiszámított érték) kifizetésére szól, de másféle kötelezettséget is róhat a szerződésszegő félre. Előnye, hogy károkozáskor nem kell a károsultnak bizonyítania a kár keletkezését és terjedelmét, ezért pausalizált kártérítésnek is nevezik. A szerződésben azonban ki lehet kötni, hogy ha a szerződésszegéssel okozott kár értéke meghaladja a kötbér összegét, a károsult kártérítést követelhet. Ugyanakkor a kötbér kifizetéséhez nem kell kárnak keletkeznie, elég, ha a bebiztosított kötelezettséget nem teljesítették szerződésszerűen. A kötbért a Polgári Törvénykönyv 544–545. paragrafusai, a kereskedelmi szerződéses viszonyt – kiegészítésképp – a Kereskedelmi Törvénykönyv 300–302. paragrafusai is szabályozzák. A törvényes rendelkezések nagy része diszpozitív, tehát a felek másképp is megegyezhetnek. Nem zárhatják ki a bíróság mérséklő jogkörét (moderačné právo súdu): ha a kötbér összege aránytalanul magas lenne a bebiztosított kötelezettség értékéhez és jelentőségéhez viszonyítva – ez nem lenne összeegyeztethető az erkölcsösség, a tisztességes kereskedelem elvével. A Kereskedelmi törvénykönyv szerinti kötbér a szerződésszegő vétkességétől függetlenül követelhető, míg a Polgári törvénykönyv szerinti kötbér csak vétkes szerződésszegés esetén alkalmazható, ha a felek nem egyeznek meg másképp.

Veszelei Viktória jogász

(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)