Hogyan fogadta az elismerést?

Nagy öröm és megtiszteltetés számomra az elismerő oklevél, amit Babindák Istvánéktól kaptam. Annál is inkább, mert a roma kultúra ápolása terén szorgoskodó emberek nem túl gyakran kapnak kitüntetést. Én magam sem szoktam hozzá igazán, ezért értékes számomra a szlovákiai magyar cigányság elismerése. A csatai polgári társulás munkáját annak megalakulása óta figyelemmel kísérem, becsülöm a dél-szlovákiai cigányság törekvéseit. Lehetőségeinkhez mérten Magyarországról segítjük is a munkájukat. Babindák István fia, Ernő is rendkívül tehetséges fiú, ő felvállalta a csatai gyerekek szombati nyelvi képzését. Büszke vagyok rá, hiszen budapesti intézményünk tanítványáról van szó.

René Lužica egyetemi oktatót:

Családommal, gyermekeimmel együtt fogadtuk el a meghívást az udvardi rendezvényre, és nagy örömmel töltött el mindannyiunkat, hogy ennyi tehetséges embert találtunk itt. A gazdag, sokrétű kultúrműsor felüdített bennünket. A csatai cigányok munkájával még a polgári társulás létrejötte előtt alkalmam volt megismerkedni. Babindák Istvánnál több alkalommal is jártam Csatán. A Roma Házban óvodát, iskolát működtettek, vitadélutánokat tartottak, szociális tanácsadást nyújtottak a rászorulóknak. Azt hiszem, egyedülálló, amit csináltak. Arról, hogy el akarja hagyni a települést, most hallok először. Nagy meglepetés volt számomra, hogy elismerő oklevéllel köszönték meg a társuláshoz fűződő barátságomat.