Helységnevek – Zemplén

Helynévtörténeti barangolásunk immár eljutott a „Z” betűig , és a végéhez közeledve jutottunk el vidékünk meghatározó nevű községéhez, a megyének nevet adó Zemplénhez. A megyeszékhely neve már korán megjelenik az okiratokban, ezért pl. egy 1261-ből származó határjárási jegyzőkönyvben már olvasható a Zemlenvar vagy a Zemlyn helységnév. Ezek az írott alakok a középkorban alig változtak, hisz a pápai tizedszedők jegyzékében (1332–1337) is a Zemlin, Zemlyn változatok szerepelnek, akárcsak az Anjou-kori okmánytár egyik 1337-ben keltezett iratában. Csak néha fordul elő más írott változat: pl. Zemlun. Nagyon érdekes és sajátságos, hogy a mai névalakban ismert „p” betű csak a 15. század első felében jelenik meg (Zemplen), mert a mai tájnyelvi ejtésforma is gyakran nélkülözi ezt a betűt (pl. „Zemlénybe megyek”). A 16–17. században legáltalánosabb a Zemplyn, Zemplin írott névalakok, amelyek bizonyára tükrözték a korabeli kiejtést. A teljesség kedvérét azt is meg kell említeni, hogy gyakori volt a Semlen, Semlén, Semplén változat is, de előfordulásuk számszerűleg csekély a „Z” betűshöz képest. A 18. század végéről eredő iratokban is megmaradt ez az írásmód, de mivel időközben jelentősen megnőtt a községbe telepedett szláv nyelvű – többnyire görög katolikus ruszin – lakosok száma, ezért meghonosodott a község viszonylag új keletű szláv megnevezése: Zemno, amely a 19. század elejéről származó térképeken és községnévtárakban is fel van tüntetve második névként, de ma is így nevezik Zemplént a szlovák többségű szomszédos községek lakosai.

A ma is használatos Zemplén írott és ejtett forma nagyjából a 19. század elején honosodott meg és vált általánossá. A hivatalos szlovák községnév – Zemplín – ez esetben kivételes és szerencsés módon követi a történelmi hagyományokat, csak éppen a tájjellegű szláv megnevezést, a már említett Zemno, Zemne nevet hagyja figyelmen kívül.

A név eredete – minden nyelvészeti igyekezet ellenére – mind a mai napig tisztázatlan, pedig már legalább két évszázada foglalkoztatja a történészeket és a nyelvészeket. Az első kísérletet a Vékén eltemetett Szirmay Antal tette a megoldásra. Szerinte a „zem plná”, azaz „telt föld” szláv szavakban kell keresni az eredetet, de ennek ellentmondanak a legősibb, „p” nélküli névalakok. A múlt század végén felbukkantak olyan elképzelések is, amelyek szerint a név a magyar „szent” vagy esetleg „szem” szavakból származik. Erre sem tudunk egyértelmű igenlő, vagy tagadó választ adni. De mindenesetre el kell utasítani a szlovák irodalomban itt-ott felbukkanó, teljesen megalapozatlan elméletet, amely szerint a „zemný plyn”, tehát földgáz szóból ered a név, hisz már utaltunk a legkorábbi névalakokra, és tudjuk, hogy a csak legutóbbi évtizedekben felfedezett földgázlelőhelyek inkább az ungi tájon fordulnak elő.