Helyreállítható a Rákóczi-szobor, de nem mindegy, hogyan

LECZO ZOLTÁN

Szabó Ottó festő- és szobrászművész lapunknak elmondta, néhány napja a bodrogközi községben járt, hogy a helyszínen mérje fel, Mayer Ede 1907-ben készített alkotásában pontosan mekkora kár keletkezett, illetve hogy milyen eljárás alkalmazásával és mekkora költséggel lehet restaurálni a szobrot. A képzőművész szerint a szobor sokkal rosszabb állapotban van, mint a fotókon látszott. A tolvajok ugyanis barbár módon, vastag vágókoronggal darabolták fel, az egyes részeket hajlítgatással választották el egymástól, így a csonkítás komoly anyagveszteséget eredményezett, és a szobor helyenként deformálódott is. A helyreállítása az elmondottak ellenére sem különösebben időigényes, az viszont nem mindegy, hogy az egyébként komoly költségekkel járó restaurálás során a szóba jöhető eljárások közül a szakemberek melyiket alkalmazzák. Az alkotás egyes részei megfelelő módszerekkel összehegeszthetők ugyan, ám problémát jelent, hogy a szobor anyaga több mint 100 éves, így elképzelhető, hogy ha a helyreállított mellszobor ki lesz téve az időjárás viszontagságainak, a varratok egy idő múlva láthatóvá válnak. A képzőművész azt szeretné, hogy a borsi község tulajdonában lévő szobor restaurálása előtt egy szakemberekből álló független testület tegyen javaslatot az önkormányzatnak arra, hogy a helyreállítás során melyik eljárást válasszák, ezáltal ugyanis elkerülhető volna, hogy szakmaiatlan döntés szülessen.

Az elmúlt években egyébként Szabó Ottó – Jozef Kužidlo szobrászművésszel közösen – alkotta meg a kassai Szent Erzsébet-Székesegyház Salkaházi Sára-szobrát, a restei Rózsafűzér királynője templom oltárát, festményeit, szobrait, sőt a templom mozaikjait, vitrázsait és teljes belső berendezését is az ő tervei alapján készítették, továbbá a szepsi katolikus templom szakrális tere (oltár, ambó, oltárkereszt, gyertyatartók), de a debrődi Szent László-térszobor és a véglesi vár enteriőrtervei és az ő nevéhez fűződnek.