Helyenként „leszüretelte” a szőlőt a fagy

Magyarics Dezső, a tanyi mezőgazdasági szövetkezet elnökének tájékoztatása szerint térségükben idén év eleje óta mindössze 40–50 mm csapadék hullott – beleértve a havazást is –, és féléves szinten közel 300 milliméternyi hiányról lehet beszélni. „Minden növénynek nagyon kellett már az eső, de talán a kukorica és a napraforgó fejlődését segíti leginkább; ezeket 4–6 leveles fázisban érte a csapadék – mondta. – A gabonafélék esetében a tavalyi 5,5–5,7 tonnás hektáronkénti termésátlagokkal szemben a kedvezőtlen, száraz időjárás miatt 3,5, jó esetben 4 tonnás termés várható. A mostani eső annyiban segít rajtuk, hogy teltebbek lesznek a kalászok, nem sülnek be a szemek. Ugyanez mondható el a repcéről is. Jó termés azonban így sem lesz, az őszi szárazság és a hótakaró nélküli fagyok miatt nagyon ritka a növényzet, így a tavalyi 2,7–2,8 tonna helyett csupán két tonna alatti hektárhozamokra számíthatunk.” Kollégája szavait megerősítette Máté Tibor, a gútai mezőgazdasági szövetkezet elnöke is: szerinte kalászosokból átlagon aluli, gyenge termés várható. „A termésmennyiségre a mostani eső szinte már semmilyen hatással nincs, talán fajsúlynövekedés még elérhető – mondta. – Vannak viszont olyan könnyű talajú parcelláink, ahol már be is érett, pontosabban besült a gabona.”

A csapadékhiány mellett más időjárási tényezők is sújtják a gazdálkodókat. Múlt péntekre virradóra rekord hideget, mínusz 6,3 fokot mértek az ógyallai mérőállomáson. És bár településenként és lokalitásonként nagy volt az eltérés, sok helyen lefagyott a krumpli, a szabadtéri zöldség és a szőlő is. Lengyel László, a szentpéteri mezőgazdasági társaság szőlészének tájékoztatása szerint a dombok aljában, sík területen fekvő, mintegy két–háromhektáros szőlőültetvényük gyakorlatilag elfagyott, 80–90 százalékos a kár. Az új hajtásokon már nem lesz termés idén, már csak a jövő évi vessző kinevelésén dolgoznak.