Hazahúz a magasabb bér

Dunaszerdahely. Munkaadók, munkaközvetítők és munkaerő-kölcsönzők számára információs fórumot rendezett az Eures-T Danubius magyar–szlovák határ menti társulás. Ismertették a migrációs mutatókat, a magyar és szlovák adópolitikai változásokat, továbbá az egészségügyi és szociális jogi szabályozásokat. Tavaly becsült adatok szerint 177 ezer szlovák állampolgár dolgozott külföldön. Ebből 26 ezren Magyarországon helyezkedtek el. Tóth Patrícia, a dunaszerdahelyi munka-, szocális és családügyi hivatal igazgatója a Dunaszerdahelyi, Komáromi, Érsekújvári és Lévai járás adatait ismertette részletesebben, ezek a járások tartoznak ugyanis az Eures-T Danubius határ menti társulásba. Legtöbben, kb. hatezren a Komáromi járásból ingáznak Magyarországra, ebből 40–40% a gépiparban és az elektrotechnikai iparban helyezkedik el, 10 % az autóiparban, 3–3% az élelmiszeripar és a szolgáltatások területén dolgozik.

A Dunaszerdahelyi járásból 2200-an dolgoznak déli szomszédunknál, a Magyarországon elhelyezkedett munkások közül 50 százalék a gépiparban, 30 az elektrotechnikai iparban, 20 százalék az autóiparban érvényesül. Az Érsekújvári járásból 1200-an, a Lévaiból 380-an kaptak állást a határhoz közeli magyarországi megyékben. Ha a friss adatokat megvizsgáljuk, akkor kiderül, a munkahely miatti migráció csökkenő tendenciát mutat, ami Tóth Patrícia szerint a szlovákiai bérek emelkedésével magyarázható.

Hiányszakmák tekintetében mindkét ország határos régióiban égető problémát jelent az építőipar, a gépészet és szolgáltatások területén tapasztalható munkaerőhiány. „Az iskolák ugyan megfelelő munkaerőt képeznek, de a végzős diákok inkább más EU-tagországokba vándorolnak” – indokolják a szakemberek. A kiaknázatlan területek közül a turizmust emelték ki, de sürgették a szolgáltatások színvonalának javítását is. A fórum lehetőséget nyújtott a problémás területek megvitatására a határon átnyúló foglalkoztatást illetően, teret adott a résztvevők közti kapcsolatfelvételre, valamint az adminisztratív kérdések megvitatására.

A hazai munkaerőpiac egyre nagyobb problémája a szakképzett munkaerő hiánya. A kínálat és kereslet közötti feszültség bérfelhajtó tényező. „Tavaly 177 ezer szlovák polgár dolgozott hivatalosan külföldön, ami 19 ezerrel több, mint egy évvel korábban” – mondta Michal Mušák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte ez a szám még tovább fog nőni, mivel a közeljövőben Ausztria és Németország munkapiaca is megnyílik. Mušák úgy látja, a folyamatosan emelkedő szlovák átlagbér (2007-ben 20 150 korona) néhányukat hazacsalja. Csupán a képzetlen munkaerőből van elegendő, ugyanis a csak alapiskolai végzettséggel rendelkezők 45%-a napjainkban állástalan.