Hatszor nyert országos mestertenyésztői címet

Sokan hódolnak őszes halántékkal is gyerekkori kedvtelésüknek. Varga Attila nyolcéves volt, amikor szüleitől ajándékba kapott egy pár galambot. Nem olyanokat, mint amilyenek a háztetőkön ültek, hanem különlegeseket, amilyenek annak az idősebb ismerősének voltak, akinél órákat töltött az iskola után. A szakirodalom ezeket a gyönyörű, de tenyésztési szempontból nagyon igényes szárnyasokat angol begyes galamboknak nevezi. A nevük eredete valószínűleg a viselkedésükre vezethető vissza, mert az egyébként karcsú szárnyasok az ember jelenlétében a begyüket hatalmasra fújják fel. Nos, ilyen galambokat kapott Varga Attila, aki azóta sem tudott betelni a „begyesek” látványával. A tenyésztési munka alól csupán az a pár év volt kivétel, amikor a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolára járt. Ma már nemzetközi szinten is a legnevesebb tenyésztők között tartják számon, eddig hatszor szerzett mestertenyésztői címet, országos viszonylatban a kassai székhelyű angol begyes galamb tenyésztői klubjának alelnöke, régiójában pedig annak a füleki kisállat-tenyésztői szervezetnek a titkára, amely öt járás tenyésztőit egyesíti.

Miután a kulcs elfordult a zárban a testes kapu kitárult. „Ne nézz körül, ezen a portán évek óta nem lakik senki” – mondta vendéglátóm és intett, kövessem a ház tornácán. A sarok előtt megállt, és óvatosan benyitott az egyik helyiségbe. A fal melletti hosszú kalitkában galambok sorakoztak, amelyek az ajtónyitásra, mint egy vezényszóra, katonásan „vigyázzba” álltak, és felénk fordították a fejüket. „No látod, az angol begyeseknek valahogy így kell viselkedni a kiállításokon is, ha ember közelít feléjük. De hogy ezt megtanulják, nagyon sokat kell foglalkozni velük” – mondta a tenyésztő.

„Gyermekkoromban Füleken tíz-tizenkét galambász tenyésztette ezt a fajtát, most rajtam kívül senki” – magyarázta kissé lehangoltan Varga Attila. „Szerencsére országos szinten jobb a helyzet, nincs veszélyben az utánpótlás, klubunknak mintegy hatvan tagja van, a tagoknak legalább az egyharmada olyan állománnyal rendelkezik, amely nemzetközi szinten is megállja a helyét – fűzte hozzá Varga Attila, aki szerint a kassai székhelyű klub célja nem a menynyiségre, hanem a minőségre figyelés. Hazánkban magas színvonalon tenyésztik az angol begyes galambokat, ennek eredményeképpen az európai klub úgy határozott, az idén Szlovákia rendezheti meg a fajta legjobbjainak európai seregszemléjét. A kiállítást december 6-án és 7-én a nyitrai Agrokomplex területén rendezik meg, a sorrendben immár XII. európai kiállításon a szlovák és a magyar tenyésztőkön kívül előreláthatólag az osztrákok, a németek, a lengyelek, a csehek, a horvátok és a bolgárok vesznek részt. A szervezők az említett országokból legkevesebb 750–800 példányt várnak, és remélik, látogatókból sem lesz hiány, mivel ugyanakkor és ugyanott tartják a kisállatok országos kiállítását is. „Klubunk vezetősége úgy határozott, a hazai kiállítók számát nem korlátozzuk” – magyarázta Attila. „Figyelembe kell azonban venni az európai normát, amely meghatározza a versenykollekció számát: fiatal kategóriában egy színből négy egyednek – két gúnárt és két tojót – kell kiállítani. Ennél lehet több, de kevesebb nem. Én összesen 15 galambot fogok kiállítani.

A szlovákiai angol begyes galamb klub vezetői pillanatnyilag azon dolgoznak, hogy kapcsolatot teremtsenek a kaliforniai tenyésztőkkel. Azt mondják, nem lehetetlen feladat, hiszen a tengerentúli szervezet elnökével szlovák nyelven is szót tudnak érteni, az illető ugyanis Jugoszláviából vándorolt ki.