A Szenc környéki katonaeseteket bemutató tárlatot április végéig láthatják a Szenci Városi Múzeumban.SzencHat éve működik a Szenci Városi Múzeum, ahol a Szenc környékiek és az első világháború című kiállítás tekinthető meg áprilisig.„A Mátyusföldi Muzeológiai Társasággal közösen pályáztunk a kormány
Háborús hagyatékok
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_14580768261332_51.jpeg.webp?itok=ya2yymF9)
A Szenc környéki katonaeseteket bemutató tárlatot április végéig láthatják a Szenci Városi Múzeumban.
Szenc
Hat éve működik a Szenci Városi Múzeum, ahol a Szenc környékiek és az első világháború című kiállítás tekinthető meg áprilisig.
„A Mátyusföldi Muzeológiai Társasággal közösen pályáztunk a kormányhivatalnál, amely támogatta a kiállítást. Segítségükkel nagy pannonokat nyomtattunk, amelyre átmentettük a bemutató egy részét. Terveink közt szerepel, hogy ezeket a táblákat továbbvigyük olyan falvakba, iskolákba, ahonnan eddig kevesebben látogatták a múzeumot – mondta Strešňák Gábor, a múzeum igazgatója. – A szórványtárgyak mellett teljes körű hagyatékokat mutatunk be. Egyebek mellett Éliás Sándor hagyatékát, amely a szenci és pozsonyi Vojtek család jóvoltából került a múzeumba” – közölte az igazgató. Éliás Sándor szenci fémmegmunkáló volt, aki először a szerb, majd az olasz fronton harcolt egy technikai alakulat tagjaként, ők világították meg az éjjeli összecsapásokat. Mindennapi történéseiről, a fronton eltöltött időről naplót vezetett, a naplót kiállították a múzeumban. Emellett fennmaradt a teljes levelezése jövendőbeli feleségével, valamint a feleség háborús emlékkönyvei. Fotókon mutatják be Éliás Sándor sógorát, aki matrózként a monarchia Szent István csatahajóján szolgált. Hazatérése után, szenciek társaságában látható a képeken. Kiállították egy szenci fűszerkereskedő kitüntetéseit, a fronton, töltényhüvelyből készített hamutálcát a következő felirattal: „Emlék az olasz frontról 1917”.
„A kiállítás révén katonasorsokkal ismerkedhet meg az ide látogató. A háborút túlélt huszonöt szenci háborús életrajzát mutatjuk be” – tette hozzá Strešňák. A következő állomáson Kelecsényi Rezső hagyatékát mutatják be, aki régi nemesi család sarja volt, 1918-ban magyarosította a nevét Kocziánról Kelecsényire. A belügyminisztérium engedélyét kiállították a múzeumban. „Vannak családok, amelyek a gyerekek születését a bibliába vagy az énekeskönyvekbe jegyezték. Szenc környékén sokan a szekrényajtóra írták ezeket az adatokat. Nagy Ignác magyarbéli kiskatona 17 évesen vonult be a hadseregbe, az ő nevét is felírták az ajtóbelsőre, miután nem tért vissza a háborúból, édesanyja áthúzta a nevét. A szekrényajtó itt van a múzeumban” – mondta az igazgató.
A múzeum munkatársai próbálják összegezni, hány környékbeli vesztette életét háborúban. A Hősök emléktáblán 33 szenci elesett neve szerepel, a múzeum adatbázisában 95.
A múzeumban vándorkiállítást is láthatnak a látogatók. „A Népeimhez – történetek az első világháborúból kiállítás az első világháborúról, a háborús propagandáról, a harcterekről szól, arról, hogyan tört ki a háború. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregét külön bemutatja” – ismertette Strešňák Gábor. A kiállítást három emeleten rendezték be. A harmadik szinten rekonstruáltak egy katonai bunkert.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.