Grófi örökös vagy közönséges csaló?

Ifjabb Erdődy Xavér Ferenc szerint a gróf külföldön elhunyt öccse, Vilmos volt a nagyapja, és ezt egy plébániai anyakönyvi kivonattal is igazolni tudja. A rendőrség ezért végezteti el a költséges vizsgálatot, mert egyébként nincs esély rá, hogy kiderüljön, jogosan sajátította-e ki az unoka az egykori grófi birtokokat.
Erdődy gróf Nyitragerencsérben Az Erdődy gófok ingatlan vagyonára öt éve jelentette be igényét az akkor még nyitragerencséri lakos, Erdődy Xavér Ferenc. Követelését arra alapozta, hogy édesapja születési levelében apaként Wilhelm de Monyorókerék de Erdődy neve van feltüntetve, azaz Erdődy Vilmos, az aranyosmaróti Migazzi Vilmos gróf Irma nevű lányának Erdődy Imre gróffal kötött házasságából született egyetlen fia, a galgóci birtokok és a pöstyéni fürdő törvényes örököse. Agyerek, idősebb Erdődy Ferenc nem ezt a nevet viselte, mert a galgóci birtokon cselédként dolgozó és a gróftól megesett anyja később férjhez ment František Pevnýhez, aki a nevére vette, ám a származásával tisztában volt. Idősebb Erdődy úr azt mondja, a gyermekeit is úgy nevelte, hogy legyenek tudatában grófi mivoltuknak és az első adandó alkalommal mindannyian felvették az ősi nevet. Xavér Ferenc a grófi címert is kitette nyitragerencséri háza kapujára, hogy mindenki tisztában legyen vele, kihez van szerencséje. A falubeliek azonban kételkedtek grófi származásában, bár azt elismerték, hogy a modora igencsak arisztokratikus. A fiatalember azonban nem érte be az ősi hagyomány ápolásával. Megtudakolta az Erdődyek és Migazziak birtokainak parcellaszámát, elment egy közjegyzőhöz, ahol kisajátítási nyilatkozatot íratott, és ennek alapján a telekkönyvi hivatalban bejegyezték mint jogos örököst. Ezzel érvelve aztán Nagytapolcsányban, Aranyosmaróton és Galgócon is visszaigényelte elődei birtokait. Az érintett városok vezetői enyhén szólva fenntartásokkal fogadták az általa bemutatott okmányokat, de csak Galgócon vitték bíróság elé az ügyet.
Kisajátította a nagytapolcsányi birtokot
A nagytapolcsányi telekkönyvi hivatalban a kisajátítási nyilatkozat alapján több mint egymillió korona értékű földterületre és erdőre jegyezték be Erdődy Xavér Ferenc tulajdonjogát. Eredetileg az aranyosmaróti telekkönyvi hivatal is így járt el, de a bejegyzést az ügyészség tiltakozását követően érvénytelenítette. Egyedül Galgócon nem került sor a tulajdonosváltásra, mert a helyi önkormányzat munkatársai gyanút fogtak. Eva Lukáčová, a galgóci városi hivatal elöljárója elmondta, hogy bár az Erdődy Ferenc által visszaigényelt ingatlanok nem képezik a város tulajdonát, figyelemmel kísérik az ügyet. „A kisajátítási eljárás egyszerűen nem felelt meg a törvény szabta feltételeknek. Az érintett nem tudta dokumentálni a jogos birtoklás körülményeit, nem rendelkezett az ingatlanokat kezelő földalap nyilatkozatával és nem mutatott be olyan okmányokat, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyították volna, hogy ő Erdődy Vilmos leszármazottja. Tudomásunk szerint Erdődy Vilmos, akinek a nevén máig is nyilvántartják a szóban forgó birtokokat, a galgóci Erdődyek utolsó férfisarja volt, a háború után Svájcba távozott és ott is halt meg. Semmilyen hitelt érdemlő dokumentum nem tesz említést arról, hogy Szlovákiában leszármazottai élnének“ -mondta Eva Lukáčová.
Aközjegyzőknemfirtatják
a származást A galgóci önkormányzattól kapott információk alapján a Nyitrai Kerületi Ügyészség kezdett el vizsgálódni az ügyben és 2007 márciusában büntetőeljárás indult Erdődy Xavér Ferenc ellen tulajdonjog törvénytelen kisajátításának gyanúja miatt. Ján Blaško, a kisajátítási nyilatkozatot hitelesítő nyitrai közjegyző meg sem várta a bírósági ítéletet, 2006 júniusában önként kilépett a jegyzői kamarából, bár tulajdonképpen máig sem tisztázott, hasonló esetekben milyenek a közjegyzők kompetenciái. A törvény nem ruházza fel őket jogkörökkel, hogy felülbírálják a nyilatkozattevő állításait, azt sincs módjukban firtatni, hogy a kisajátítási igénnyel hozzájuk forduló ügyfél születése óta viselie a nemesi előnevet, vagy csak később vette fel. A kisajátítási nyilatkozatot csak hitelesítik, jogi szempontból nem felelnek a tartalmáért, épp ezért a vitatható esetek csak a bíróságon tisztázhatók, örökösödési eljárás keretében. A telekkönyvi hivataloknak sem áll jogukban az örökösként jelentkezők családfáját kutatni. Egyedül a kisajátítási nyilatkozatban és a telekkönyvben szereplő parcellaszámokat egyeztetik, és azt nézik meg, van-e már az adott ingatlannak bejegyzett tulajdonosa. Ha nincs, bejegyzik az első jelentkezőt, aki attól fogva bizonyítékként lobogtathatja a telekkönyvi kivonatot, és aki mégis kétségbe vonná a követeléseit, az mehet a bíróságra. Persze a dolog ennél sokkal bonyolultabb, mert a kicsapongó nemes urak balkézről született utódairól nemigen szoktak megemlékezni a nemesi genealógiák, de ez még nem jelenti azt, hogy nem is létezhetnek. Épp ezért mindegyik, magát nemesi ivadéknak valló jelentkezőnél fennáll a lehetőség, hogy joggal követel részt az ősi vagyonból, de legtöbbször csak az ősi dicsőségből jut neki egy morzsányi -annyi, hogy egy lapon említik a nevét vélt vagy valós elődeivel.
Acsontokból vettek mintát
Erdődy Xavér Ferenc a dicsőség mellé mintegy négyszázezer euró (tizenkét millió korona) értékű birtokra tartott igényt, és mindent meg is tett azért, hogy megszerezze. A nyomozó tavaly ősszel különösen súlyos csalás miatt emelt vádat ellene, de közben a nyitrai rendőrségi szóvivő, Renáta Čuháková szerint új tényekre derült fény, és az ügyészség további vizsgálatot rendelt el. Ennek része a DNS-minták elemzése is, amelyeket Ferenc Xavértől és állítólagos nagyapja, Vilmos gróf fivérétől, Erdődy Imrétől vettek. Erdődy Imre a galgóci családi kriptában alussza örök álmát, a múlt héten a kriminalisztikai kutatóintézet munkatársai zavarták meg nyugalmát, hogy mintákat vegyenek csontjaiból. Amint Andrea Poláčikovától, az országos rendőrfőkapitányság szóvivőjétől megtudtuk, a DNS-profil levételének és elemzésnek költsége megközelíti az ezer eurót, eredmény kb. fél év múlva várható. Ekkor derül ki végérvényesen, valóban történt-e valami Vilmos gróf és Xavér Ferenc nagyanyja között, vagy az egész románc csak a fiatalember fejében született. Ha az utóbbi az igaz, akkor a most pizzériát vezető Xavér Ferenc tíztől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, és az Erdődy nevet sem viselheti többé. Meggyőződését azonban, hogy ereiben kék vér csörgedez, valószínűleg ez sem ingatja meg.