Fülek végvára – egykor a török ostromolta, ma a turista

Fülek várát jól faragható tufából formázták az építő kezek. Érdemes betérni ebbe a kisvárosba, sok érdekesség várja a kirándulót.

Rablólovag, király, oligarcha, török bég

Titokzatos a füleki vár története. Fülek egyike volt azoknak a váraknak, amelyek ellenálltak a tatárdúlásnak. A vár történetének kezdeteiről annyit tudni, a Kacsics nemzetség alapította. Az itt talált leletek szerint már a bronzkorban, három-négy ezer évvel ezelőtt lakott volt a várdomb. Első ismert tulajdonosa Kacsics Simon fia, Fulcus, a rablólovag (vagy más néven Fülküs, Folkus). Van olyan feltételezés is, mely szerint a Fülek név az ő nevéből származhat. Ez a lovag gyilkolt, rabolt, hamis pénzt veretett, kalandos élete sok hányattatás után tragikus véget ért. Mint a korabeli várak és várbirtokok, Fülek is sokszor cserélt gazdát.

Fulcustól IV. Béla király kobozta el, pohárnokmesterének adományozta, majd viszszaszállt a királyra. Volt Csák Máté birtoka, tőle Károly Róbert király elfoglalta s várnagyokat nevezett ki Fülekre. Fontos szerepet játszott a vár életében a Perényi és a Bebek család is, ez utóbbi címeréből eredeztethető Fülek mostani, pálmás címere. A Bebekektől a török vette el Füleket.

Aethipos, az áruló szerecsen

Fülek vára Mohács után az oszmánok terjeszkedésekor végvár lett, Bebek Ferenc meg is erősíttette. Kapitányává Jánossy Pált nevezte ki. A bevehetetlennek tűnő erődöt 1554-ben, egy őrizetlenül hagyott, szemétledobásra szolgáló ablakon át foglalta el a török. A források szerint Jánossy kapitány lakodalomba ment Gömörbe, a várőrség a középső várban dorbézolt, míg a török a környéken ólálkodott. A várban szolgált egy Aethipos nevű szerecsen fogoly, aki felhívta Hamza bég figyelmét arra, van egy ablak, amin át be lehet osonni a várba. A források így írnak az esetről: „… állítása hiteléül egy éjjel oda menvén, a várba fölmászott és egy ón tálon ételt mutatott ki, melynek az asztalra kellett volna feladatni; és visszafelé magával hozta Hamzsabég részére Jánossynak daru és kócsagtollas sisakját is”. Hamza bég még azon az éjjelen be is jutott a várba, s némi csatározás után elfoglalta.

Hová lett 300 török?

A szerecsen fogoly ravaszsága miatt majdnem negyven évig a török volt az úr Füleken. Minaretet, dzsámit, fürdőt, karavánszerájt, virág- és gyümölcskerteket létesítettek, kádijuk volt. Fülek lett a legészakibb szandzsákság (mai megfelelője a kerület lehetne) székhelye, 14 vilájet, azaz járás tartozott hozzá, a közigazgatási és katonai központból sarcolták a vidéket. 1593-ban a császári hadak Tieffenbach Kristóf vezetésével foglalták vissza, a török viszonylag jó feltételek mellett kapitulált. 2400 muzulmán el is ment, de 300-an önszántukból maradtak. Hogy mi lett a sorsuk, nem tudni, de nagy valószínűséggel beolvadtak a helyi lakosság közé, keveredtek velük. Megszerették a vidéket, nem vágytak az oszmán birodalomba.

Fülek vára a muzulmánok kivonulása után még szűk egy évszázadig állt viszonylagos épségben, amikor 1682-ben ismét a török hadak özönlötték el a vidéket. Bécs ellen készült a szultán, Thököly Imre hadaival együtt. II. Koháry István, Fülek várkapitánya mintegy négyezer emberrel, 64 ágyúval védte a falakat több mint egy hónapon át, nagy veszteséget okozva az ostromlóknak. Egy politikai alku szerint annak elfoglalása után Thököly Imréé lett volna vár, de a több mint négyezres török veszteség miatt Ibrahim pasa felgyújtatta és leromboltatta. A város újjáépítése csak 1690-ben kezdődött meg, a vár egészen 1980-ig romokban állt. 2008-ban nyitották meg a múzeumát, tavaly pedig már 20 ezer turista „ostromolta” meg a várhegy kapaszkodóit.