Esély a kicsiknek a vidék újjá

A LEADER filozófiájának alapja, hogy nem „felülről” hirdet meg célokat, amelyekhez kapcsolódva helyi projekteket lehet benyújtani, hanem a kistérségekben lakók adottságaik feltárása alapján önmaguk határozhatják meg stratégiai céljaikat. Emellett a program többszintű összefogásra ösztönöz: regionális együttműködést igényel, és feltétele a helyi szervezetek, intézmények, vállalkozások, önkormányzatok, magánszemélyek terveinek az összehangolása.

A külföldi tapasztalatok biztatóak. Magyarországon például már 2004-ben elindult a program, kistérségek sora képes konkrét és látványos fejlődést felmutatni – a hagyományos vidéki arculat megőrzésével, sőt, újraélesztésével. Megújultak a közterek, jutott környezetvédelmi fejlesztésekre, propagációra, kisvállalkozások támogatására… Az érdekelt dél-szlovákiai régiók élnek is a tapasztalatcsere – illetve pontosabban szólva: a tapasztalatátvétel – lehetőségével, a LEADER-es magyarországi tanácsadók visszatérő vendégek tájainkon. Általában azt mondják: hosszú a célig vezető út, de megéri. Azt is hangsúlyozzák: az együttgondolkodás eredményeit más pályázatokon is hasznosítani lehet.

A LEADER-ismertetőkben azt olvashatjuk: a program jellemzője, hogy a saját fejlesztési elképzeléseiken alapuló akciótervet benyújtó, nyertes helyi közösségek az EU-tól lehívható támogatás felhasználásáról helyben, saját maguk dönthetnek, annak érdekében, hogy a vidék sorsáról valóban a vidéken szülessenek döntések. Ami közel sem jelenti azt, hogy ebből a pénzosztó játszmából a bürokrácia kimarad. És még csak az előkészítő szakaszban vagyunk. Annyi történt, hogy megyei szinten lezajlottak az előpályázatok, az itt eredményes kistérségek anyagi támogatást kaptak stratégiájuk kidolgozásához és az akciócsoportok felállításához. A napokban jelent meg a felhívás, mely szerint a vidékfejlesztési terveket december első felében kell benyújtani a mezőgazdasági minisztériumba, a tárca tájékoztatása szerint a pontos módszertani útmutatót e hó végéig közzéteszik a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség honlapján. A folyamat vége ma még beláthatatlan. A hírek szerint a megalakult akciócsoportok közül országos szinten – valószínűleg két körben – kb. 25 kaphatja majd meg a LEADER Iroda címet, s ezzel a jogot, hogy az elnyert pénzösszeg felhasználásáról maga döntsön. Maga az összeg is csak tippelhető, leggyakrabban 100 millió körüli tétel merül fel, ehhez juthat hozzá egy-egy győztes mikrorégió.

A következőkben számba veszszük azokat a dél-szlovákiai társulásokat, amelyek az első akadályt eredményesen vették, jelenleg pedig a reményeik szerint sikeres vidékfejlesztési tervdokumentumok elkészítésén dolgoznak.

Nyitra megyében

a LEADER program előkészítése kertében eddig összesen 11 kistérségi társulás létrehozását hagyták jóvá – tudtuk meg Földes Csabától, a megyei önkormányzat régiófejlesztési bizottsága elnökétől, Csicsó község polgármesterétől. Ezek közül a magyarlakta területeket lényegében csak egy érinti, mégpedig az Alsó-csallóközi Társulás, amely összesen 18 községet és egy várost, Gútát foglalja magába. A társulást alkotó települések közül kettő – Szímő és Kamocsa – az Érsekújvári járásban fekszik, a többi a Komáromi járás nyugati felét alkotó falvak összessége.

„Az első körben öt, a második körben hat kistérség létrehozását támogatta a megye, mi a tavaly ősszel lezajlott második körben voltunk sikeresek, félmillió koronát kaptunk” – tájékoztatott Földes Csaba. Megalakult a nonprofit szervezetek, a vállalkozók és az önkormányzatok képviselőiből álló akciócsoport, amelyben az érdekcsoportok kb. egyharmad-egyharmad arányban vannak jelen. Ugyancsak megtörtént a helyi igények felmérése, az érintettek különböző tanfolyamokon vettek részt, hogy megismerkedjenek a programmal.

Földes Csaba szerint az a fontos, hogy jó pályázatot készítsenek, amely összhangban van a kiírással és támogatható célokat fogalmaz meg. Azt azonban már most látni, hogy nem lesz egyszerű a feladat, mivel a különböző csoportok – az egyes települések, a nonprofit szervezetek és a vállalkozók – részéről is különböző igények merültek fel. Csicsó polgármestere szerint az is könnyen előfordulhat, hogy országos szinten nem sikerül majd maradéktalanul kimeríteni a rendelkezésre álló forrásokat. „Finnországban például eleve úgy írják ki a LEADER-pályázatot, hogy az az alulról jövő igényekhez igazodik – mutatott rá. – Itt egyelőre ez fordítva történik, nekünk kell a céljainkat összhangba hozni a kiírással.”

Nagyszombat megyében

tíz regionális szervezet kapott támogatást a programra való felkészülés jegyében, ebből négy a Dunaszerdahelyi járásban: a Felső-Csallóköz Kistérség, a Csilizköz Mikrorégió, a Warkun Kistérség, valamint a Dunai Út Mikrorégió.

A Csilizközi Mikrorégió prioritásai között a mezőgazdasági-élelmiszeri-pari őstermelők versenyképességének javítása, a közösségi és szociális infrastruktúra fejlesztése, valamint az idegenforgalom szerepel. A vidéki turizmus fellendítése érdekében fontos szerepet tulajdonítanak a községeket összekötő kerékpárutaknak – ez az elem egyébként majd minden kistérség programjában megtalálható.

A Dunai Út Mikrorégió légi központtal működik. Céljuk a természeti adottságok népszerűsítése, a faluturizmus meghonosítása. Szeretnének kerékpárutakat, lovastúrákra alkalmas turisztikai útvona-lakat kiépíteni Vajka és Patonyrét között. Ezekenkívül szeretnék a termálfürdőkre, a sporthorgászásra, a csónakázásra és egyéb látványosságra felhívni a turisták és az idegenforgalmi szakemberek figyelmét.

A nyékvárkonyi székhelyű Warkun Kistérség összefogott a Tőkési Ág Kistérséggel. Kerékpárutakon, gazdasági udvarokon és csatornázási projekteken gondolkodnak.

A Galántai és a Vágsellyei járásban két-két kistérség kíván részt venni a LEADER programban. A Termál Kistérség a felsőszeli termálfürdőről, a térség legfontosabb idegenforgalmi létesítményéről kapta nevét, a tömörülésben Felsőszeli, Alsószeli, Tallós, Vezekény és Pozsonyeperjes vesz részt. A Dudvág Kistérség a Galántai járás 12 faluját tömöríti. Lancz István, Nagymácséd polgármestere, a Dudvág Kistérség elnöke elmondja, rövid távon mindenképpen a helyi infrastruktúra kiépítése a legégetőbb feladat, a turisztikai tervek a hosszabb távú feladatok között vannak. Ezen a téren elsősorban a vízre lehet építeni, nemcsak a környéken lévő termálfürdőkre, hanem a természetes vizekre, a tavak és folyók kihasználására. A Vágsellyei járásban a Via Romanum Kistérség 6 községet foglal magába, a Római Birodalom virágzása idején hadi és kereskedelmi út vezetett keresztül a területen. A Csángó Kistérség a helyiek által csángónak nevezett Vágsellye–Negyed vasúti szárnyvonalról kapta a nevét, a szárnyvonal mentén fekvő öt falut tömöríti Deákitól Negyedig.

Besztercebánya megyében

csak az április 10-ei közgyűlésen tárgyaltak a LEADER programban való részvételről. A megye által kialakított szakmai csoportok – a közgyűlésen elhangzott beszámoló szerint – már felvették a kapcsolatot a települések önkormányzataival, hogy kialakítsák, megkeressék azokat a csoportokat, amelyek potenciálisan részt vehetnek a pályázatok kidolgozásában. Főleg a turizmusban és az ipari zónák termelési struktúrájának átalakításában látnának esélyt a felzárkóztatásra. Elgondolkodtató, miért nem korábban történt meg ez a nyitás – a késlekedés eleve hátrányba hozhatja az országos szinten a két legnagyobb munkanélküliséget kimutató járást – a Rimaszombatit és Nagyrőceit – magában foglaló megyét. Információink szerint ugyanis számos olyan település van, ahol nem lesznek képesek helyi aktivitást kifejteni, ami a LEADER program lényege. Azért pozitív példák is vannak, így a Sajó-mente Mikrorégió, amelynek polgármesterei már idén év elején elemezték a LEADER lehetőségeit, közös akciótervet dolgoztak ki, és kapcsolatot építettek a határ túloldalán.

Kassa megyében

már 2006-ban kiírták az előpályázatokat a LEADER programhoz való csatlakozás segítésére, tavaly ősszel pedig az anyagi támogatást is jóváhagyták. A megyében hat mikrorégió van versenyben, közülük várhatóan csak kettő lesz eredményes. Annyi már sejthető, hogy a többségében magyarlakta falvakból álló Bódva Völgye Mikrorégió jó esélyekkel indul. Ugyancsak esélyes lehet a Domica Mikrorégió. Mellettük pályázik még a Dobšiná, az Érchegység, a Hnilec Völgye és a Duša Mikrorégió.

A Bódva Völgye Mikrorégió szomszédságában található a magyarországi Hídvégardó község, amely már LEADER Közösség táblával büszkélkedhet. Magyarországon három évvel előbb indul a program. Bartók László vidékfejlesztési szakértő azt mondja, Csehország is jóval előrébb jár, a minisztérium hozzáállása is pozitívabb, ők már meghirdették a saját programjukat. A szakember szerint a szlovák valóság távol áll az elmélettől, a program filozófiájától. A falvak 95 százalékában nem működik elég hatékonyan a kommunikáció az önkormányzat, a vállalkozói és a civil szféra között. Nagyon fontos lenne az állandó kapcsolattartás, a rendszeres közös megbeszélés és tárgyalás, hogy összehangoltan tudjon működni az adott régió. Bartók László hangsúlyozza, a mikrorégiók nem ragadhatnak le a LEADER-nél. A program keretén belül 2,5 milliárd korona áll rendelkezésre, de ennek a többszörösét hívhatják le a régiók további programokon keresztül. A LEADER meglehetősen szűk lehetőségeket ad, csak a vidékfejlesztés és a turizmus terén támogat. A községeknek viszont más problémáik is vannak. Ezért fontos, hogy a többi 11 operatív programba is beszálljanak. Azok a térségek is, amelyek a LEADER-be nem kerülnek be. (as, vkm, jom, gl, szasz, kov)