Érzékeli a gyors gazdasági növekedés hatását?

A szlovákiai gazdaság „szédületes" fejlődéséből a mindennapjaimban szinte semmit sem érzékelek. A hírek szerint a fejlődés a rengeteg új beruházásnak is köszönhető, ám a Bodrogközt és az Ung-vidéket eddig messze elkerülték a tőkeerős befektetők. Munkalehetőség kevés van, sok az állástalan, a helyi vállalkozók egy része pedig minimálbérért dolgoztatja alkalmazottait. A régióban az elmúlt évek során nem sok minden változott, ha csak az nem, hogy az árak itt is ugyanolyan ütemben emelkedtek, mint az ország gazdaságilag fejlettebb régióiban.

Povedák Zita nyugdíjas, Érsekújvár

A politikusok és a vállalkozók talán érzik a változást, ám az özvegyi nyugdíjból élők nevében elmondhatom, hogy a mi helyzetünk az utóbbi években inkább romlott. A nyugdíjam alig haladja meg a kilencezer koronát, ebből lakbérre és rezsiköltségekre négyezer koronát teszek félre. Havonta ötszáz koronát költök különféle gyógyszerekre. Néhány évvel ezelőtt kisebb lakásba költöztem, de így sem sikerült csökkenteni a kiadásaimat, mert az árak emelkedtek. Szerencsére a gyermekeim kisegítenek némi pénzzel, és minden vasárnap hivatalos vagyok valamelyikükhöz ebédre. Van egy barátnőm, aki nyugdíjasként takarítani kezdett az egyik étteremben. Nem sok pénzt kap ezért, de minden nap meleg ételhez jut. Mi nyugdíjasok érezzük meg leginkább az élelmiszerárak növekedését, manapság a bevásárlóközpontokban a kifli darabjáért már két koronát is elkérnek, tejet húsz korona alatt nem kapni, szalámifélét és gyümölcsöt csak ritkán szoktam vásárolni.

Szombath Erzsébet adminisztratív dolgozó, Komárom

Én egyáltalán nem tapasztalom a gazdasági növekedést, sőt, szerintem az átlagemberek számára talán még nehezebb a megélhetés, mint néhány éve volt. Az élelmiszerárak egyre emelkednek, megint drágább lett a villany, a gáz, a benzinről már nem is beszélve. Félek, ha bevezetik az eurót, tovább romlik a helyzet. Az, hogy például az elektronikai cikkekhez olcsóbban lehet hozzájutni, a mindennapi megélhetést kevéssé befolyásolja. Én sem keresek többet, mint négy-öt évvel ezelőtt.

Bóka Tamás vállalkozó, Dunaszerdahely

A kilencvenes évek közepétől vagyok vállalkozó. Az indulás nagyon nehéz volt, de ha most most kellene újrakezdenem az egészet, úgy veszem észre, hogy jóval könnyebb lenne, mint régebben. Akkor sokkal több volt a tisztességtelen vállalkozó. Nem hinném, hogy a munkásaim érzékelnék a gyors gazdasági fejlődést; én annyiban igen, hogy egyre több embert tudok foglalkoztatni, egyre több a megrendelés is. Meg valahogy tisztázottak lettek a játékszabályok. Néha arra gondolok, vajon mit talál ki a kormány, amitől majd megint minden megváltozik. (leczo, szaz, vkm, jom)