Értéket adna a Duna menti nemzeti park

Már harminc éve tart az igyekezet, hogy a Duna mente Dévénytől a Párkány utáni Helembáig nemzeti parkká váljon. A védendő terület nagysága 18 ezer hektár. A napokban több parlamenti képviselő a természet- és tájvédelmi törvény módosításáról szóló javaslatot nyújtott be, amely alapján a parlament kötelezné a kormányt, hogy 2024. március 30- ig az említett területet nemzeti parkká nyilvánítsa. Erről a Környezetvédelmi Minisztérium tartott sajtótájékoztatót.

Kiút az ismeretlenségből

Szlovákiának kilenc nemzeti parkja van, valamennyi hegyvidéki területen. Ha megvalósul, a Duna menti lesz a tízedik és egyben az első alföldi típusú nemzeti park. „Egy kivételes szépségű tájegységről van szó, a főváros közvetlen közelében, ennek ellenére nagyon kevéssé, sőt szinte egyáltalán nem ismert” – jelentette ki Ján Budaj a sajtótájékoztatón. A javaslatot örömmel üdvözölte Tomáš Rothröckl, a csehország Podyjí Nemzeti Park igazgatója, hasonlóan, mint Edith Klauser, az ausztriai Donau-Auen Nemzeti Park igazgatónője, amelynek egyféle folytatása lenne a szlovákiai Duna menti nemzeti park.

Budaj szerint az egyik legfontosabb lépés a terület „zónázása”, azaz védelmi szintű besorolása a legenyhébb védettségtől a legszigorúbb, 5. fokozatig, ahol már tiltott mindennemű emberi tevékenység. A szakemberek szerint ennek a besorolásnak nagy része már el is készült, azzal együtt, hogy a tájvédelmi körzet, illetve a Natura program területei is ide tartoznak. A nemzeti park létrehozásával ezek a területek összekapcsolódnának, és egy egésszé válnának. A zónázás, azaz a védelmi szint besorolása elsősorban az állami tulajdonban lévő földeket érintené.

Fejlődést hozhat

A képviselők javaslatát szakemberek, laikusok, környezetvédők egyaránt támogatják. „Jelentős előrelépésnek tartom ezt a kezdeményezést. Hosszú út áll még előttünk, de bizakodva tekintek a jövőbe. Két hónappal azelőtt, hogy kihirdették a Duna menti tájvédelmi körzetet, senki sem gondolta volna, hogy sikerül megvalósítani. Ha meglesz a megfelelő politikai akarat, bízom benne, hogy a nemzeti park is létrejön” – reagált a hírre Izsák Gábor, az Állami Természetvédelmi Hatóság (Štátna ochrana prírody SR – ŠOP) dunaszerdahelyi kirendeltségének vezetője, majd folytatta: „Ha visszaemlékezem, 20-30 évvel ezelőtt semmiféle védelem nem létezett, mostanra biotópok, madárvédelmi körzetek, védett tájegységek alakultak ki és ugyanezek a nemzeti park részei lehetnek majd egy összefüggő tömbben. Amióta a nemzeti parkok elnyerték önállóságukat – eddig ugyanis a besztercebányai központból irányították mindegyiket – jobb lett a területek kezelhetősége, és egyenes kapcsolat van az egyes parkok igazgatósága és a környezetvédelmi minisztérium között, ami nagyban segíti a konkrét problémák, feladatok megoldását. Ez biztos előny lenne a Duna menti nemzeti park számára is, majdan.”

„Ez a nemzeti park, legalább részben kompenzálná a bősi vízi erőmű megépítésével okozott természeti pusztítást, valamint az ezáltal érintett községek lakosainak okozott károkat. Minden téren nagy segítség lenne az egész régió számára, Pozsony környékétől a Csallóközön, Komáromon át egészen Párkányig” – mondta Deraj Mihály, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója.

„Még nagyon sok mindent nem tudunk, egyelőre a törvényi keretek lesznek megteremtve ahhoz, hogy megalapíthassák a nemzeti parkot. Ha csak a nemzetközi tapasztalatokat veszem alapul, egy nemzeti park minden régió számára nagy előny. Nem csupán azzal, hogy nagyobb lesz az érdeklődés, több lesz a látogató, a turista, de ezen belül fejlődhet a kézműves ipar, a helyi kiskereskedők, kistermelők, a helyi háztáji kisgazdaság és értékesítés, hiszen egy termék, amely a nemzeti park területéről származik, jóval nagyobb értékkel bír. Nem utolsó sorban egy nemzeti park kialakítása visszatartó erő lenne az utóbbi tíz évben elszabadult természetkárosításban, itt elsősorban az illegális építményekre gondolok” – bizakodik Álló Donát, Vajka, mint az egyik érintett falu polgármestere.

A három falu (Bodak, Doborgaz, Vajka) számára, amelyet a bősi vízi erőmű megépítése elzárt a Csallóköz többi részétől, más gazdasági fejlődési lehetőség nincs, csak a turizmus. Ezen pedig nagyot lendítene, ha egy nemzeti park kellős közepén találnák magukat egy-két éven belül.

Mi van a túlparton?

Eközben Magyarországon már 1991-ben parlamenti határozat írta elő, hogy az akkor már négy éve működő tájvédelmi körzet területéből, azt megnövelve, öt év alatt nemzeti parkot kell kialakítani Szigetközben. Erre mindmáig nem került sor. Bár az évezredforduló után volt egy fellángolás egy szigetközi nemzeti parkért (a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány uniós forrásból még a szigetközi–csallóközi nemzeti park megvalósíthatósági tanulmányát is kidolgozta), a minisztérium azonban csak natúrparkot ajánlott. Ebből akkor helyben nem kértek, 2019-ben aztán mégis natúrpark lett Szigetköz.

„Azt azért nem gondolnám, hogy most egy Duna menti, csallóközi nemzeti park létrehozása kikényszerítené egy közös, Szigetközre is átnyúló nemzeti park létrehozását is” – mondta kérdésünkre Fűzfa Zoltán, a dunaszigeti ökopark és a Pisztráng Kör Egyesület vezetője. Hozzátette: ez abból is látszik, hogy eddig határozott ellenállásba ütköztek, s ezért lett néhány éve csupán natúrpark Szigetközben. Közös szakmai programok, együttműködések ugyan jelenleg is vannak a területek kezelői között. Fűzfa szerint egy nemzeti park létrehozása 50–150 fős apparátus és egy központ létrehozásával jár. Úgy látja, Szlovákiában egy nemzeti park a „természetesítésben” is segíthet, hisz az ártér a Csallóközben rosszabb helyzetben van, mint magyar oldalon, nincs ökológiai átjárhatóság, az ártéri vízkormányzás sem ideális. Kiemelte, hogy a civilek alkotta Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (Broz) aktív munkát végez, érdemes lenne bevonni a nemzeti parki elképzelésekbe.

Pető Péter, a Szigetközi Natúrpark Egyesület elnöke viszont úgy látja, a szlovákiai lépésnek magyar oldalra is lehet hatása. „A szlovák természetvédelmi társszerveknél ez az elképzelés régóta napirenden van, s az az Interreges pályázat, melyből forrást nyert a szigetközi natúrpark is a megvalósításhoz, most a Duna menti érzékeny területekre fókuszál. A területkezelési terv egy megalapozó dokumentuma lehet a szlovákiai, Duna menti nemzeti parknak. Tény, hogy a nemzeti parkok kapcsán a két ország jogszabálya nincs párhuzamban, ennek ellenére egy csallóközi, Duna menti nemzeti park sokat segíthet a tájegység, a szárazföldi Duna-delta közös védelmében.” Az elnök is megerősítette, hogy a szlovák oldali Duna-ártér kevésbé természetközeli. Hozzátette, a szigetközi natúrpark közösségi védelmet jelent, egy nemzeti park pedig természetit. „Szükség van a határon átnyúló közös természeti védelemre, amíg van mit védeni rajta, s a gazdaság fel nem falja.”

Lehet közös park?

Írásban kérdeztük a magyar Agrárminisztériumot arról, hogy kezdeményezi- e a magyar tárca egy közös Szigetköz–Csallóköz nemzeti park létrehozását? Az Új Szó kérdésére válaszukban kifejtették, hogy a szlovák kormány részéről ez idáig nem érkezett hivatalos tájékoztatás vagy megkeresés egy Duna menti nemzeti park terveivel kapcsolatban.

Megjegyezték, hogy az 1997-ben létesített Duna-Ipoly Nemzeti Park esetében sem teljesült az az országgyűlési határozatban meghatározott követelmény, hogy az határon átnyúló, „közös” nemzeti park legyen. Létesítése ugyanakkor természetvédelmi szakmai szempontból jelentős eredményt jelentett. A Szigetközben 1987 óta létezik tájvédelmi körzet. A tájvédelmi körzet kategória a többi magyarországi védett természeti terület kategóriával – így a nemzeti parkkal is – azonos védettségi szintet jelent. „Ez alapján a Szigetközi Tájvédelmi Körzet nemzeti parkká történő esetleges átminősítése a terület már meglévő védettségi szintjében nem eredményezne változást. A fentiek mellett mérlegelésre érdemes az a szakmai szempont, hogy amennyiben a Szlovákiában létesítendő nemzeti park elhelyezkedése lehetőséget ad a Szigetközi Tájvédelmi Körzet és a vele határos, vagy szomszédos szlovákiai (csallóközi) védett területek kétoldalú megállapodáson, összehangolt, szoros együttműködésen alapuló megőrzésére, fenntartására, ennek keretei biztosíthatók- e magyar részről Szigetközi Tájvédelmi Körzetként” – áll a magyar Agrárminisztérium Új Szónak adott válaszában.

Somogyi Katalin
Cséfalvay Attila