Emléktáblát kapott a gyáros és feltaláló

Diószeg. „Folytatjuk azt a hagyományunkat, hogy emlékművet emelünk azoknak a személyiségeknek, akik sokat tettek ezért a városért” – mondta Szabó Antal polgármester október 12-én, a városi hivatal épülete előtt, Kuffner Károly domborművének leleplezése alkalmából.

Mag Gyula szobrászművésznek a városi hivatal falán elhelyezett, bronzból készült alkotásán a báró képmása alatt kétnyelvű, magyar és szlovák felirat hirdeti, hogy ebben a városban élt és dolgozott Karl Kuffner de Diószeghi (1847–1924), a cukorgyártás úttörője, gyáros és feltaláló.

Az emlékműavatásra A cukoripar hagyományai Diószegen címmel megrendezett nemzetközi konferencia befejezéseként került sor. A város önkormányzata, a Pro Urbe Polgári Társulás és Nagyszombat megye önkormányzata szervezésében megrendezett konferencián Vadkerty Katalin a diószegi cukorgyár és gazdasága 1867 és 1918 közötti történetéről beszélt, Jobbágy István az Osztrák–Magyar Monarchia élelmezési iparainak fejlődéséről tartott előadást, Ľudovít Hallon pedig a cukorgyárak műszaki fejlesztéséről adott áttekintést. Pokreis Hidegarda, a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának munkatársa – aki a polgármesterrel közösen leplezte le a Kuffner-emléktáblát – a diószegi cukorgyárat Kuffner Károly életműveként mutatta be. Dušan Janíček, a cukorgyártók szlovákiai érdekvédelmi szervezetének egyik vezetője ugyan nem lehetett jelen a konferencián, de A cukoripar reformja 1989 után című előadását felolvasták a népes hallgatóságnak. Varga Ágota az Indianapolis Museum of Art Szent Család-képe kapcsán beszélt a Kuffner család egykori műgyűjteményéről adott elő. Talamon Lóránt a ponvágliról, a cukorgyárat és a környékbeli gazdaságokat szolgáló egykori iparvágány-rendszerről számolt be.

A konferencia kísérőrendezvényeként egy helytörténeti kiállítást is megnyitottak, és a Kuffner-kastély kertjében megtekintették a részben felújított családi mauzóleumot és kriptát.