Emlékjelek a történelem sodrában

L. Juhász Ilona Komárom emlékjelei az államfordulatok és rendszerváltások tükrében című, tavasszal megjelent új könyvét mutatták be a napokban a Zichy-palotában. A kézirat lezárásakor 302 emlékjel állt már a Duna menti városban. Ezek közül 171-et a rendszerváltás után állítottak, vagyis ha 28 évvel számolunk, akkor azóta átlagosan 6,1 objektumot lepleztek le egy-egy esztendőben. Pusztán ez a gyakoriság felkeltheti a társadalomtudós figyelmét. Maga a kötet a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjában készült sokéves kutatómunka eredménye. Tíz fejezetből áll, amelyekből az olvasó például tudomást szerezhet az egyes objektumok történetéről, s egészében véve mintegy kézikönyvként használhatja a komáromi emlékjelek labirintusában való eligazodáshoz.

Történetek a városról

Galo Vilmos történész, az est házigazdája a könyv bemutatáskor arról beszélt, hogy az ember elképzelései és értékei alapján mindig szereti történetekbe rendezni és értelmezni a körülötte levő világot. Ezek az értelmezések pedig tetten érhetők a különböző korokban keletkezett emlékjelekben is:

„Ha ezeket megismerjük, jobban megértjük azokat az embereket, csoportokat, hatalmakat, akik, illetve amelyek ezeket állították, és ha megértjük a gondolkodásmódjukat, motivációikat, félelmeiket, egyszóval a történeteiket, akkor máris sokkal tisztábban látjuk magunkat.”

A munka folyik tovább

A kötet szerzőjét annak keletkezéséről Galo Vilmos faggatta. Egyebek mellett arra is választ várt tőle, mi a véleménye a városbeli szoborállítási gyakorlatról, utalva ezzel közvetve arra, hogy az nem mentes a különböző ideológiáktól. L. Juhász Ilona szerint etnológusként nem a szobrok minősítése a dolga, hanem hogy tárgyilagosan, mintegy kívülállóként meghatározza, mi pontosan azok szerepe a helyi társadalomban. A kutató elmondta azt is, hogy a készülő második kötetben terjedelmes elemzésben foglalkozik az objektumokhoz kapcsolódó rítusokkal, eseményekkel, illetve szerepelni fog benne összehasonlító anyag is együtt egy teljességre törekvő fotódokumentációval:

„A második kötetben a dél-komáromi emlékjeleket is sorra veszem, hogy legyen egy összehasonlítási alap. Van több emlékjel, amit a két város közösen használt”

– tette hozzá.

A könyvbemutató a Duna Menti Múzeum Baráti Köre és a Pro Museum baráti társulás rendezvénye volt.