Elszaporodtak a hódok a Csallóközben és a Mátyusföldön

Az elmúlt hónapokban elszaporodtak a hódok a Csallóközben és a Mátyusföldön. A környezetvédők szerint jót jelent, ha a rágcsáló megtelepszik a vidéken, a vadászok azonban bosszúsak.

Az évtizedekkel ezelőtt népes hódpopuláció a vadászat miatt drasztikusan megfogyatkozott. Később pár egyedet újratelepítettek, így néhány éve a Kis-Csallóközben és a Kis-Duna környékén is újra megjelentek. Ha hóddal nem találkoztak is a természetjárók, a jellegzetesen megrágott, kidőlt fák árulkodnak róluk. A Dunai ligetek védett tájvédelmi körzet környezetvédője elmondta, pozitívum a hódpopuláció elterjedése. „A hódok alkalmazkodtak a természeti körülményekhez, elegendő jó minőségű vízi élőhely és táplálék van itt számukra” – nyilatkozta Michal Deraj. A szaporulathoz az is hozzájárul, hogy a hódnak nincs természetes ellensége, vadászata pedig tiltott. A környezetvédőknek nincsenek pontos adataik arról, hány hód élhet a Duna mentén, megszámolásuk idő- és emberigényes. Azt azonban leszögezik, hogy a hódok nem károsak. „Az emberek nagyságrendekkel több fát pusztítanak el. A hód fakéreggel táplálkozik, ezért rágja meg a kérget és a zsenge hajtásokat” – magyarázta a természetvédő. A vadászok nehezményezik, hogy a rágcsálók megrongálják a frissen kiültetett facsemetéket és a vadaknak szánt táplálékot is megdézsmálják. A hód védett, ha valakit rajtakapnak, hogy irtani próbálja, büntetőeljárás indulhat ellene.