Első olvasatban 109 képviselő támogatta a Lex Csallóközt

Első olvasatban 109 képviselő támogatta a törvényjavaslatot.
A legértékesebb vízgazdálkodási területek védelmére vonatkozó jogszabály egy helyen fekteti le annak szabályait, hogy mit lehet, és mit nem lehet tenni a vízvédelmi területeken. Egyesíti az érvényes jogszabályokat, hatékonyabbá teszi azok betartását, és szigorítja a jogsértésekre vonatkozó szankciókat

– mondta Sólymos László környezetvédelmi miniszter.
 

Tiltja például olyan ipari létesítmények építését a vízvédelmi területeken, melyekben veszélyes anyagokat állítanak elő vagy használnak. Gátolja állatihulladék-feldolgozó vagy veszélyeshulladék-tároló létesítését.
Szabálysértés esetén pedig akár 165 ezer eurós bírság is kiszabható. A lex Csallóköz a javítja a lakosság tájékoztatását is. Az önkormányzatok kötelesek minden esetben tájékoztatni, ha az ivóvíz minősége egészségi kockázatot jelent. A közegészségügyi hivatalok a vízminőségre vonatkozó határértékek túllépéséről adnak tájékoztatást, a zöldtárca pedig évente közzéteszi a védett vízgazdálkodási területek vízminőségéről szóló átfogó jelentést.

 „A lex Csallóköz nem az első és nem is az utolsó intézkedés, melyet a szaktárca a víz védelmére hozott, hanem az elmúlt két évben tett lépések sorába illeszkedik“ – jelentette ki a tárcavezető, kiemelve a hulladéklerakókkal szembeni valamint a környezeti terhek felszámolása érdekében tett intézkedéseket, a szennyvízkezelés illetve a vízgazdálkodási területeken való vegyszerhasználat felügyeletének hatékonyságát javító intézkedéseket.

A javaslat előkészítése során három tárca fogott össze. A környezetvédelmi minisztériumon kívül az egészségügyi és az agrártárca is bekapcsolódott a védett természetes vízgyűjtő területekről szóló törvény megszövegezésébe.