Hét elején nyitották meg az érsekújvári Szent Erzsébet szigeten a válságkezelő, kapcsolattartó és krízisközpontot az egykori Sport-szálló udvarában. A Nyitra folyó partjáról nyíló bejárathoz az első hajléktalan látogatók kalauzoltak el bennünket.
Első nap az érsekújvári krízisközpontban
Ételosztás a nagysátorban
A válságkezelő és kapcsolattartó központ, valamint karantén létesítmény megnyitásával az önkormányzat csökkenteni szeretné a koronavírus terjedésének kockázatát a hajléktalanok körében. A felállított nagysátorban reggelit, ebédet és vacsorát kapnak a társadalom peremén élők. A kapcsolattartó központ üzemeltetésével a város szociális terepmunkásokat bízott meg, akiknek a segítségükre lesznek a KOMPAS Közösségi Központ és a Szlovák Vöröskereszt tagjai, illetve néhány egészségügyi dolgozó. Martin Slobodník szociális dolgozó és regionális koordinátor elmondta, az első nap délelőttjén tizenhárom rászorulót fogadtak a központban, idővel várhatóan többen is érkeznek, amint erről a lehetőségről tudomást szereznek. Az érkezők fegyelmezetten, visszafogottan viselkednek. A bejáratnál lévő alkalmazott bemutatót tart az érkezőknek arról, hogyan kell megfelelő módon fertőtleníteni a kezüket.
Kényelmetlen az arcmaszk
„Kiadós reggelit és ebédet kaptunk, de leginkább a zuhanyozási lehetőségnek örülök. Korábban nem mindig tudtam összekuporgatni a két eurót, hogy a vasútállomáson tisztálkodhassak”
– magyarázza az egyik hajléktalan.
A központ megnyitásáról a városi hivatal egyik alkalmazottjától értesült. Egy nyugdíjas korú asszony nem tudja segítség nélkül felvenni az arcvédő maszkot, de segít neki a társa. Többen is panaszkodnak arra, hogy kényelmetlen viselet, de igyekeznek betartani az előírásokat. Elégedettek azzal, hogy a tisztálkodás után megszabadulhatnak a régi ruhájuktól és tisztát kapnak. Az ötvenes éveiben járó Ferenc évek óta él az utcán, négy-öt évvel ezelőtt elmesélte, azért nem keresi fel a Vág menti utcában lévő városi melegedőt, mert képtelen bárkihez is alkalmazkodni. A komáromi járásbeli Naszvadról származó férfi korábban a vasútállomás környékén tartózkodott néhány sorstársa kíséretében, mindig akadt olyan hétvégi ház, vagy romos lak, ahol meghúzhatta magát. A KOMPAS központ dolgozóit ismeri, rendszeresen ott volt azokon a heti ételosztásokon, amit a város a társulással közösen szervezett a vasútállomásnál lévő egykori középiskola udvarában.
Kesztyűs kézzel
A város vezetése azért választotta ezt a területet, mert közel van a hajléktalanok rendszeres tartózkodási helyeihez, és nincsenek lakóházak a közelben. Martin Slobodník elmondta, alapvető információkkal látják el a hajléktalanokat, figyelmeztetik őket a koronavírus-fertőzés veszélyeire. A válságközpontban lehetőség van arra is, hogy kivizsgálják azokat, akiknél felmerül a fertőzésveszély, és elszigeteljék, áthelyezzék a karantén létesítménybe. A városi rendőrség dolgozói folyamatosan ügyelnek arra, hogy lehetőleg ne csoportosuljanak a hajléktalanok sem a városban, sem a központ környékén.
„Sosem bánt velem az élet kesztyűs kézzel, hát én sem fogok kesztyűt viselni holmi vírus miatt. Kezet azt mosok, ha kell”
– nyugtázza az egyik fiatal hajléktalan, aki elfordul az asztaltól, amikor fotókat készítünk.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.