Ellehetetleníti a hivatal a magánautóbusz-járatot?

Munkanélkülivé tehetik Kulik Gézát Amint hallgattam, egyre világosabbá vált számomra, hogy az említett hivatal vagy a hivatal illetékese el akarja őket lehetetleníteni. Egyre újabb és újabb akadályokat gördítenek eléjük. Lassan eltelik az év első hónapja és Kulik Gézának, valamint Peter Faltínnak erre az évre még mindig nincs működési engedélye. Antonin Reizinger mára hívta meg őket tárgyalni. „Addig várni és állni? A nép pedig nem tud a munkahelyére eljutni?”

Már két év telt el azóta, hogy a Safari Tour és a Faltour magánjáratai beindultak. Azóta vajmi keveset változott a viszony az SAD és a magánautóbusz-járatok között. Az első akadályt a megállóhely jelentette. Az SAD ugyanis nem engedte meg a két járatnak, hogy az autóbuszmegállóban tegyék ki és vegyék fel az utasokat. Egy számukra elfogadhatatlan szerződés ellenében engedték volna csak meg, hogy a városi autóbusz megállóhelyén legyen a várakozóhelyük. „Ez már rendeződött, mert a járási képviselők közbenjárására lezárták az áthaladó forgalom elől a Zöldfa utcát, és ott lehet a megállónk.” Kulik úr szerint azonban ezt csak azért engedték meg, mert a működési engedély 1–2 hónap múlva, december 31-én lejárt. „Két év alatt kétszer kellett meghosszabbítani, mialatt öt főnökség is váltotta egymást Kassán. Most a kerülethez tartozunk. Ott adnák ki az engedélyt.” Csakhogy úgy tűnik, a kerületi hivatal közlekedési osztályának mégsem áll szándékában ezt megtenni. „Még november 13-án beadtuk az új kérelmet a 2003-as évre a Kassai Megyei Önkormányzat Közlekedési Osztályára.” Ahhoz, hogy meghosszabbítsák az engedélyüket, számtalan igazolásra van szükségük. Kulik Géza a papírhalmazból villámgyorsan halássza elő az éppen beszéd tárgyát képező pecsétes papirost, bizonyítandó, hogy már mindent beszerzett.

Ha jól tudom, az SAD részvénytársasággá alakult. „Azt nem tudja senki, mi van ott. Minden a feje tetején áll.” Kulik Géza közben egy tájékoztatót keres, amit Kassáról küldtek nekik, azzal, mi mindent kell még a kérelmükhöz csatolni. „Nevetséges, hiszen a 14 pontból álló tájékoztató megjegyzésében az áll, hogy az illetékes szerv elállhat a tájékoztatásban felsorolt azon pontok teljesítésének megvizsgálásától, amelyek teljesítése már ismert az előző eljárásból. Kulik úr elém rakja az új menetrendet, amelyet még el kell fogadtatni a hivatallal. A menetrendből már három járatot törölni kellett, mert a hivatal szerint sok volt belőlük. A Safari Tour Tornalja ás Rozsnyó között közlekedik naponta ötször, valamint a kórházi látogatások miatt vasárnap is, „mert hétvégén az emberek meg sem tudtak mozdulni”. E két város közötti községeket és üzemeket is érinti az autóbusz, ahová az SAD járatai egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán tértek be. „Ezeket az időpontokat úgy gondoltuk ki, hogy elmentem a polgármesteri hivatalokba, és beszélgettem a munkásokkal is. Az emberek igényeihez igazítottuk a menetrendet.”

Igyekeznek tisztán tartani a buszokatA szerző felvételei Az üzlet nem veszteséges. „Milliomos nem lettem belőle, csak a kilométerekből, de meg lehet belőle élni. Hogy nem vagyunk veszteségesek, annak egyik oka, hogy nem egy ember dolgozik húsz főnökre. Vállaltunk mindent, a legkisebb fuvart is.” Kulik úr összehasonlításként elmondja, hogy amikor két évvel ezelőtt elkezdett dolgozni, a Rozsnyó–Pelsőc útvonal 22 korona volt. Ő 18 koronáért szállította az embereket. „Erre az állami buszvállalat az előttem, vagy közvetlen utánam közlekedő járaton leszállította a jegyárat 15 koronára. Erre én is leszállítottam. És így is ki tudtam jönni belőle. Az állami buszvállalat viszont azt állította, hogy 48%-kal csökkent a hasznuk. Én nem hiszem, hogy két magánjárat tönkretette azt a buszvállalatot, amelynek 68 autóbusza van. Január 6-án voltunk Kassán. Reizinger úr azt bizonygatta, valamikor 6 korona hasznuk volt egy kilométeren. Amióta három napja nem dolgoztunk, 24 korona lett a hasznuk. Azon csodálkoztam, honnan vesznek ilyen pontos számadatot, ráadásul három nappal az ünnepek után. Mert szerintem karácsony után az emberek nem utaztak, mindenki korábban bevásárolt az áremelés miatt.”

Néha zsúfolásig megtelik a busz, máskor kevesebben utaznak. De az egyik nap kiegyenlíti a másikat. Azért még mindig marad annyi haszon, hogy állami támogatás nélkül is lehessen vállalkozni. „Ami itt megy, egyszerűen nevetséges. Félnek a konkurenciától. Rozsnyón 68 autóbusz van. A múlt év áprilisára 1 millió 700 ezer korona támogatást kapott Rozsnyó az államtól. Nem dotációt, hanem – mint helyesbítették – az árak kiegyenlítésére. Ám legyen. De én egyetlen falutól sem kértem hozzájárulást vasárnap, mint az SAD teszi. Mi képesek vagyunk fenntartani magunkat abból, amit keresünk.” A lekenyei vállalkozó egy korona támogatást sem kapott az államtól. Ellenben sorolja a kedvezményeket: ha a gyerekek a szülővel utaznak, nem kell jegyet váltaniuk. Az iskolás gyerek fél áron kap jegyet. A nyugdíjasok is ötvenszázalékos kedvezményt kapnak. A poggyászért sem kell fizetni. A tornaljai magán nyelviskolába járók igazolás ellenében szintén féljeggyel utazhatnak.

Kulik úr 28 éve buszsofőr, 8 éve maszek. Eleinte külföldi kirándulóutakat vállalt. Tizennyolc országban járt, tapasztalatokkal felvértezve fogott bele vállalkozásába két évvel ezelőtt. Ám, hogy minden évben el kelljen viselnie azt a tortúrát, amely az újabb működési engedély megadását megelőzi, nem gondolta volna. „Úgy látszik, még nem jártak külföldön. Én láttam, tapasztaltam hogy ott simán zajlik minden. Sőt, nem kell messze menni. Csehországban van egy ismerősöm, ha autóbuszt szeretne venni, 500 ezer korona támogatást kapna az államtól. Ez nem kis pénz. Ráadásul alacsony kamatra.”

Kulik úr egyedül dolgozik reggeltől estig, az első évben egy napot sem segített neki senki. „Most megvan a fiamnak is a jogosítványa, ha kellett, segített. Ő is munkanélküli-segélyen volt.”

Két hónapja hitegetik őket a kerületen, de mindig kérnek valamit. „Ha lenne bennük becsület, akkor azt akarnák, hogy a buszok tisztábbak legyenek, figyeljenek az utasokra, ne indulás előtt öt perccel indítsák be a motort, hogy a sofőr nagykabátban és kesztyűben vezessen.”

Kulik úr egymás után húzza elő a kérelmeket a községek polgármestereitől és az üzemektől, amelyek nemcsak azt kérik a kerületi hivataltól, hogy ne szüntessék meg a járatot, hanem belefoglalták az SAD elleni kifogásaikat az utazóközönséggel szemben tanúsított magatartásuk miatt. A levelekben főként a pontatlan járatokra, az utazási kultúra alacsony színvonalára panaszkodtak.

„Az én buszaimra nincs panasz, tiszták, fűtöttek, a fejpárnák huzatait hetente cserélem. Függönyt 2–3 hetente kell mosni, mert rosszakarók mindig akadnak, a kezüket beletörölik, összevagdossák, ellopják a huzatot stb. Van kilenc garnitúra fejpárnám, abból csak egy van épségben. Szétvágják az üléseket, de hát mit csináljak, ez ezzel jár. Egyesek leszedik az ülések kapaszkodóit. Mi mégis igyekszünk rendben tartani a járműveket. Mind műszakilag, mind az utasteret. Télen igyekszünk egy órával előbb befűteni” – mondja a Safari Tour tulajdonosa.

A polgármesterek és az üzemvezető kérelmei nem érték el céljukat. A kerület újabb feltételt szabott. „A községi hivataloktól kellett állásfoglalást kérni a működésemmel kapcsolatban. Minden község pozitívan viszonyult hozzá és pecsétjével is megerősítette. De mivel nem írtak a pecsét mellé dátumot, visszadobták. Újból végigjárhattam a községeket Pelsőctől Rozsnyóig, 11 érintett települést. De ezt is elintéztük.”

Ha azt gondolnánk, ezzel már le is zárult a huzavona, tévedünk. Az új törvény értelmében az első autóbuszra 9 ezer euró saját fedezet szükségeltetik, a következő autóbuszra pedig 5 ezer. „Ezt a feltételt nagyon kevesen tudják teljesíteni. Átszámítva ez 360–370 ezer korona. Ennek a fedezetnek kimutatásként szerepelnie kell a vagyonbevallásban. Amikor ezt is teljesítettem, Kassán megkérdezték, hogyan került az az összeg a bevallásba. Én pedig azt válaszoltam, ők nincsenek felhatalmazva arra, hogy felülbírálják a dolgot, mert ez csakis az adóhivatal hatáskörébe tartozik.” Az pedig már igazán gyerekjáték, hogy igazolja, az adóhivatallal szemben nincsenek kötelezettségei, s nem folyik eljárás ellene. Viszont az sem mellékes, hogy mindegyik hivatalos papírra 50–100 koronás illetékbélyeg kell. És közben az idő halad.

„Reizinger úr következő kifogása az volt, hogy nem jó a menetrend, mert mint mondta, az SAD autóbuszának indulása előtt megy el a Safari-busz. Mi Bauer úrral tavaly tárgyaltunk már erről. Akkor kiderült, hogy 5:4 arányban győzött az SAD. Vagyis ötször az SAD-s járat indult korábban, mint az enyém, én pedig négyszer indultam korábban. Most megegyeztünk abban, hogy csak azok a járataim maradnak meg, amelyek nem mennek el az SAD előtt. A Safari Tournak december 31-ig érvényes működési engedélye volt, december 15-én kelt engedéllyel mégis lehetővé tették az SAD-nak, hogy 17.20-kor és 17.21-kor két busz is elinduljon Tornaljára, míg én 17.25-kor indulok. Kérdem én, ki nem tartja be a szabályokat és a megegyezést? Vagy itt a másik példa: én reggel 8 órakor indulok Tornaljáról, 8.30-kor vagyok Pelsőcön. Az SAD pedig 8.25-re beiktatott egy járatot Pelsőc és Rozsnyó között. Az új menetrend december 15-től érvényes. Egy hónap múlva az egyik autóbusz, amely Rozsnyó és Losonc között közlekedett, már Gömörpanyitba is bemegy, pedig idáig nem járt be. Az SAD minden héten megváltoztathatja a menetrendet.”

Úgy tűnik, járatokban nincs hiány. Mivel Kulik úr minden igazolást beszerzett, most már csak a következő lépésre kell türelemmel várnia, vagyis a mai tárgyalásra. Az újabb terv az lenne, hogy vasárnaponként kiterjesztené működését a Csermosnya-völgyébe is. „Itt van az új kérvény, a dernői völgyre. Én 13.25-től Rozsnyón állok, belefér az időmbe, kimegyek Barkáig.”

Az SAD a hétvégékért 19 koronát kér a községektől kilométerenként, Kulik úr ezzel szemben egy fillért sem. „Egy-két hónapos próbaidő után meglátjuk. Ha van értelme, tehetünk járatot szombatra is. A kereslettől függ, beindítjuk-e a járatot a Csermosnya-völgybe.”

Ha Kulik úr nem kap működési engedélyt a 2003-as évre, kénytelen lesz visszaadni a vállalkozását, munkanélküli lesz, vele együtt a fia is. De ugyanúgy jár majd a Faltour is, amelyik a Rozsnyó-Dobsiná-Igló vonalon közlekedik. Kulik Géza szívesen alkalmazna további munkanélkülieket is, de egy évre nem tud tervezni. Legalább öt év működési engedélyre lenne szüksége ahhoz, hogy állandó munkát tudjon adni nekik, s előre tervezhessen. „Most elveszik a vonatokat. Jöttek utánam, hogy pótoljam buszjárattal. Ha beindulna a Csermosnya-völgybe a vasárnapi járat, oda is kell egy autóbusz. Meg kell egy tartalékba. Ha a Murányi völgy is beindulna, mert azt szeretnék, hogy Rőcéig járjak, oda is autóbusz kell. S még nem beszéltem a nyárról, a kirándulásokról.”

A megyei hivatal közlekedési osztályának vezetőjét nem sikerült elérnünk.