Elkezdődött a munka a szőlőültetvényeken

Mivel a tél még nem mutatta meg az igazi arcát, a gazdák nyugodtan tudnak dolgozni az ültetvényeken. A Szőlőske és Kisbári közti szőlőültetvényeken jelenleg is dolgoznak, a munka az időjárástól függően akár február közepéig-végéig is eltarthat. 

A Bodrogköz festői tájain nagyjából két héttel ezelőtt kezdték meg a metszést. Az éjszakai mínuszoknak köszönhetően hajnalra kőkeménnyé válik a szőlők közt a talaj, néha-néha pedig zúzmara is kialakul a tőkéken, viszont a napsugarak már a délelőtti órákban eltüntetik a fagy nyomait. A 82 éves Nagy Géza szőlőskei bor- és szőlőtermelő szerint nagyon fontos időben elkezdeni a metszést, hogy március közepéig befejezhessék.

„A tavaszi metszés előtt mindig végzünk egy úgynevezett próbavizsgálatot, ami valójában annyit jelent, hogy a szőlőtőkékről leszedett hajtásokat 45 centi hosszú darabokra vágjuk, az egyik végét vízbe helyezzük, két-három hétig szobahőmérsékleten tartjuk, utána megnézzük, milyen fürtképződés mutatkozik a rügyekben. Ezt a próbát minden egyes szőlőtáblában elvégezzük, és csak ennek alapján kezdjük el a metszést. A metszést egyébként az időjárási viszonyoktól függően végezzük. Ha nagyon hideg van, vagy erős szél fúj, nem dolgozunk. Persze, erős fagyban sem dolgozunk, sőt, ha jégréteg vagy zúzmara borítja a szőlőt, egy munkáját komolyan végző gazda nem lát hozzá a metszéshezˮ – magyarázta Nagy Géza. 

A szüret alapja

A szakember elmondta, hogy az előttük álló, mintegy másfél-két hónapban igyekeznek minden szükséges munkát elvégezni, mert a szüret valójában a metszéssel kezdődik. „Ekkor kezdődik a szüret és ekkor dől el a minőség, persze csak megfelelő szakértelemmel és elegendő emberrel működhet. Mi nagyjából 11 hektárnyi területen gazdálkodunk, ami összesen mintegy 45 ezer szőlőtőkét jelent. A metszést négy állandó munkás és legalább két segédmunkás végzi, így naponta akár 1800 hektárt is képesek vagyunk megmunkálni. Igaz, hogy pillanatnyilag szinte csak a metszésre összpontosítunk, azonban a sikeres terméshozam rengeteg más munkától is függ, melyet az év fennmaradó részében el kell végezni. Mindegyik munkának megvan a maga fortélya és szerepe. Ha véletlenül elhúzódna a metszés ideje, az káros hatással lehetne a termésre, ugyanis a felmelegedés során hirtelen kipattannának a rügyek, az új hajtások rohamos fejlődésnek indulnának, és lekötéskor megsérthetnénk azokat a rügyeket, amelyekre szükségünk vanˮ – magyarázta a gazda, aki a mintegy harminc éve tartó gazdálkodása mellett a metszés szakmai oktatásával is foglakozik. 

Megfelelő eszközök

Mivel az évek során nemcsak a metszés stílusa, hanem a munka mennyisége is megváltozott, a modern szőlészetek modern megoldásokat igényelnek. A klasszikus metszőollót mára már újratölthető akkumulátorral felszerelt metszőollók váltották fel, de nem áll távol az iparágtól a gépi metszés fogalma sem. „Nem állítom, hogy a legmodernebb metszési eljárást alkalmazzuk – hiszen a miénktől van modernebb is, mégpedig a gépesített. Ez valójában annyit jelent, hogy az előmetszés után gép tisztítja le a tőkéket, azt követően egy lassan haladó gépről két oldalból munkások fejezik be a metszést. Ez egy gyorsított változat, de mivel nálunk még változó sortávolságok vannak, nem tudjuk alkalmazni. A természet megteszi a magáét, de az ember nélkül nem lesz hozam a tőkén. Az ember, aki szót ért vele, saját szolgálatába állítja, és szépen, harmonikusan, együttesen kikerekíti azt a csodát, amit termésnek nevezünkˮ – zárta Nagy Géza.