Egyre több a kincskereső

A résztvevőknek lakhelyük, esetleg más település vagy tájegység történetét, kulturális és természeti kincseit, néprajzi értékeit, építészetét, történelmének egy-egy emlékezetes epizódját kellett feldolgozniuk, és számítógépes diavetítés kíséretében előadniuk. A rendezvénysorozat célja viszont az, hogy a diákok megismerjék az önálló kutatómunka módszereit, megtanuljanak tárgyi emlékeket felkutatni, írásbeli és fotódokumentációt készíteni, forrásmunkákkal dolgozni, majd ezeket az információkat rendszerezni és előadásba, bemutatóba tömöríteni. Sajnálatos tapasztalat ugyanis, hogy sokszor a végzős főiskolásoknak is problémát jelent például szakdolgozatuk megírása, és az élőbeszéd is fokozatosan háttérbe szorul a kommunikáció egyéb módszerei mellett.

A komáromi regionális fordulót ezúttal a Munka utcai alapiskolában rendezték; a város tanintézményei közül még az Eötvös Utcai Alapiskola és a Marianum Egyházi Alapiskola tanulói vettek részt. Gútáról a Szolgáltató és Kézművesipari Magán Szakközépiskola és a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola képviseltette magát, a járás határain túlról pedig a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia és Gimnázium küldött pályázót. Ez is bizonyítja a növekvő érdeklődést, hiszen például a tavaly áprilisi regionális fordulóba mindössze két alapiskola kapcsolódott be.

„Első látásra annyira megtetszett a dolog, hogy szerettem volna, ha idén mi rendezhetjük meg a regionális fordulót” – mondta Bathó Sylvia, a Munka utcai alapiskola pedagógusa, a verseny házigazdája. Kívánsága teljesült, és munkájára sem lehetett panasz: szép volt az iskola diákjainak nyitóműsora, gördülékenyen peregtek a bemutatók. A Szanyi Mária néprajzkutató, Császárné Varga Zsuzsanna muzeológus és Jókai Tibor pedagógusszövetségi irodavezető összetételű zsűri minden prezentáció után lényegre törő szakmai értékelést tartott, rámutatva a látottak-hallottak erényeire és hibáira. Utóbbiak közül még mindig viszonylag gyakori volt például a forrásmunkák nem szabatos feltüntetése, a „vetítővászonnak tartott” előadás, vagy néhány felesleges számítógépes trükk. Összességében azonban a pályamunkák többségén érződött, hogy készítőik alaposan utánanéztek a forrásoknak, szemtanúkkal és hagyományőrzőkkel beszéltek, megkeresték a még fellelhető tárgyi emlékeket, végigjárták azokat a helyeket, amelyeket bemutattak, s ott részletes és gazdag fotódokumentációt készítettek. Olyan csapatok is akadtak (Eötvös Utcai AI, Rákóczi AI), amelyek előadásukhoz tárgyi illusztrációt is hoztak; ezek a lassan feledésbe merülő használati eszközök kézről kézre jártak a teremben.

A zsűri döntése értelmében a 17-ből öt pályamunka jutott közvetlenül a december 6–7-én Dunaszerdahelyen megrendezendő országos döntőbe. Ezek a következők: A föld mélyében rejtőző múlt (Deminger Csilla, Marianum AI), Hej, halászok, halászok (Tóth Kurucz Liliána–Szüllő Viktória, Eötvös Utcai AI), Hagyományos mesterségek Gútán (Dáni Éva–Nagy Klaudia, Rákóczi AI), Kalonda értékei (Papp Gergely–Hengerics Vivienn, Szolgáltató és Kézművesipari Szakközépiskola), A komáromi zsidóság (Habodasz István, Munka Utcai AI). A közönség díját a gútai középiskolások vihették haza. A regionális fordulók összegzését követően még néhány további munkának, illetve készítőiknek is esélye lehet az országos döntőbe kerülésre.